Pannon Egyetem: Nyugaton is kapósak a vegyészmérnökeink

Mosonyi György kérdése Gaál Zoltánhoz:

- A Vegyészmérnöki Szak ma is a Veszprémi "Pannon" Egyetem hagyományait őrzi, magas színvonalú képzést biztosít. Jövője személy szerint is a szívügyem, mert egykor magam is ebben az iskolában végeztem. Annak ellenére, hogy az elmúlt 15 évben az egyetem több szakja (anyagmérnöki, környezetmérnöki, környezettudományi, vegyész, műszaki menedzser) is ebből a szakból nőtt ki, a vegyészmérnöki képzés most is erős, meghatározó része a mérnöki karunknak. Hazai és nemzetközi elismertségét mind a MAB, mind pedig külföldi szervezetek (FEANI, IChemE) sikeres akkreditációja jelzi.

Tudományos teljesítménye és utánpótlás nevelése ugrásszerűen fejlődik - különösen az iparvállalatok és közülük kiemelkedő mértékben a MOL Rt. támogatásával is létrehozott Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutató Központjának működése óta. A kibocsátott okleveles vegyészmérnököket a hazai és külföldi vegyipar szívesen alkalmazza, az igényeket egyre kevésbé tudjuk kielégíteni. A vegyészmérnöki doktori iskola teljesítménye is szépen fejlődik, a kibocsátott PhD fokozatú mérnökeink a hazai és külföldi kutatóintézmények munkahelyeire egyre sikeresebben pályáznak.

A pozitívumok mellett azonban a képzés fenntartása egyre nagyobb feladatot ró az egyetemre. Ennek okai: a költségigényes képzés kis állami normatívája, a jelentős eszköz-, anyag- és helyigényessége és nem utolsósorban a szakra jelentkezők relatív kis száma, ami sajnos más mérnöki szakokra is jellemző. A beiskolázott elsőévesek száma évek óta 50-60 közötti. Kedvező változásként értékelhető, hogy a 2005-ben felvettek átlagpontszáma már 114 volt.

Alkalmazkodva az EU és a hazai ipar igényeihez, minden mérnöki szakunkon ez évben állunk át a két szintű, azaz alap- (BSc) és mester (MsC) fokozatú graduális képzésre. Ezek közül a 4 éves alapszakon történő képzést, a jelenlegi állami és ipari támogatást feltételezve, fenntartani és fejleszteni kívánjuk. A mester szak fenntartásához az állami finanszírozás létszámkorlátai miatt a vegyipari nagyvállalatok fokozott támogatására számítunk, aminek új formáit is szeretnénk kialakítani.

Meggyőződésem, hogy a szakirányi képzésünkkel az ipar minőségi igényeit a jövőben is ki tudjuk elégíteni. A kőolajipar számára fontos szakirányi oktatásnak egyik biztosítéka, hogy egyetemünkön működik az ország egyetlen Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszéke, amely szoros oktatási és kutatási kapcsolatokat tart fenn a MOL Rt.-vel. Így képzési profilját mindenkor az iparági igények szerint tudja alakítani.

Straub Elek kérdése Mosonyi Györgyhöz (képünkön): Milyen lehetőségekkel és problémákkal találja magát szemben a MOL a szomszédos országokban? Mosonyi György válasza: A legtöbb közép-európai vállalat - így a MOL is - a térségbeli államokba való belépésnél azt tapasztalja...

Beke-Martos Gábor kérdése Straub Elekhez (képünkön): Hogyan alakul a partnerség és a verseny együttélése a Magyar Telekom Csoport magyarországi tevékenységében? Straub Elek válasza: Napjainkban a távközlési piac rohamosan változik, a robbanásszerű technológiai fejlődés folyamatosan új kihívások elé állítja a távközlési ...

Molnár Károly kérdése Beke-Martos Gáborhoz (képünkön): Mi a lehetőség és a felelősség viszonya a Siemensnél a társadalmi felelősségvállalás tekintetében? Beke-Martos Gábor válasza: A Siemens Rt. vállalati stratégiájá- ban kiemelt helyet foglal el a társadalmi felelősségvállalás, mivel aktív és felelős tagjai vagyunk...

Kocsis István kérdése Molnár Károlyhoz (képünkön): Hogyan tudja Rektor Úr összehangolni a színvonalas tudományos képzési műhely, illetve egy sikeres "nagyvállalkozás" menedzselésének feladatait? Molnár Károly válasza: A BME nemcsak hazánk, de a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye...

Szalay-Berzeviczy Attila kérdése Kocsis Istvánhoz (képünkön): Van-e Ön szerint létjogosultsága egy energiatőzsdének Magyarországon? Ha igen, milyen feltételekkel lehet sikeres vállalkozás? Kocsis István válasza: Számos példát találunk Európában, ahol egy jól szervezett áramtőzsde...

Somody Imre kérdése Szalay-Berzeviczy Attilához (képünkön): Mit kíván tenni azért, hogy a hazai üzleti élet a budapesti olimpia ügye mögé álljon? Szalay-Berzeviczy Attila válasza: Az olimpia Magyarországra hozatalának ötlete természetesen nem újszerű gondolat.

Kóka János kérdése Somody Imréhez (képünkön): Lát-e esélyt arra, hogy független szakértőként megítélje a pártok egészségügyi reformra vonatkozó elképzeléseit? Somody Imre válasza: Valójában egyik pártnak sincs átfogó, a lényegi bajokat orvosló stratégiája!

Vizi E. Szilveszter kérdése Kóka Jánoshoz (képünkön): Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent az egy főre jutó kutatásfejlesztési pénzforrás Magyarországon. Hogyan fogjuk növelni így a hazánkban gyártott termékekben a hozzáadott magyar szellemi értéket? Kóka János: Elnök úr téved...

Demján Sándor kérdése Vizi E. Szilveszterhez (képünkön): Mikorra várható a Társadalmi Szerződés megszületése Magyarországon? Vizi E. Szilveszter: A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) különböző oldalainak (munkaadói, munkavállalói, civil és tudomány) képviselői zömmel...

Az mfor.hu kérdése Demján Sándorhoz: Ön, mint az Év Vállalkozója 2005 cím nyertese, mit gondol, miként lehetne feloldani a hazai kis és középvállalkozók immár kóros tőkeszegénységét? Demján Sándor: Alapvetően hosszúlejáratú kamatmentes, államilag jelentősen támogatott...