Parragh László emlékeztetett arra, hogy a kamara 2010. február 18-án megállapodást kötött az országgyűlési választások előtt Orbán Viktorral, amelyben megfogalmazták a gazdaságpolitika legfontosabb gondolatait.
Az MKIK elnöke arra bíztatta a kormányt, hogy a megkezdett változásokat következetesen hajtsa végre.
A részleteket értékelve Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság talpra állítása a strukturális átalakítások elindításával elkezdődött, ami a gazdaság szereplőinek érdeke, mert enélkül tartósan nem tartható fenn a növekedés. A vállalkozók felvállalták az átalakítással járó gondokat a közös teherviselés jegyében - jelentette ki az MKIK elnöke.
Magyarországon a foglalkoztatás növekedett 2010 óta a reálszférában, ugyanakkor égető gondot jelent a vállalkozások finanszírozása, bár a Széchenyi Kártya bővítésével sikerült a hitelkihelyezést növelni - mutatott rá Parragh László.
Az MKIK elnöke szólt arról, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javult az elmúlt két évben, amihez többi között hozzájárult a makroadatok javulása, a vállalati munka és a kormányzati munka hatékonyságának növelése, ugyanakkor kedvezőtlenül hatott a magas adóteher, az uniós források felhasználásának nem megfelelő kihasználása, az innováció alacsony szintje.
Parragh László kiemelte: a kamarai javaslatok megjelennek a külgazdasági stratégiában is. A magyar vállalkozások külföldi érdekeit képviselve vegyes kamarai rendszert alakított ki az MKIK, és a kamara aktívan részt vesz a külgazdasági hivatallal közös 11 iroda létrehozásában.
Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a szakképzési rendszerben a magyar gazdaság szereplői nagyobb hangsúlyt kapnak, többi között szeptemberből a duális szakképzés nagyobb teret nyert, és szeptembertől a vállalkozások nagyobb arányban vesznek részt a gyakorlati képzésben.
Az európai uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban az MKIK elnöke kifogásolta, hogy hibás volt a korábbi évek célmeghatározása, magas költséggel és rosszul működik az intézmény, a támogatás intenzitása alatta marad az uniós lehetőségeknek.
Parragh László szerint a 2014-2020. évekre szóló uniós fejlesztés források igénybevételére vonatkozó stratégiát, az intézményrendszert úgy kell kialakítani, hogy az Magyarországot nyertessé tegye.
Munkahelyvédelem
A 10 pontos munkahelyvédelmi akciótervet a legnagyobb pozitív beavatkozásnak tartotta a gazdaságban a kamara elnöke, aki szerint jövőre 215 milliárd forintos pozíciójavulást jelent a mikro és kisvállalkozásoknál, a GDP-növekedéshez 1 százalékkal járulhat hozzá, a kisadókat 150-200 ezer cég választhatja, és 1,4-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és a pénzforgalmi szemléletű áfa-befizetés változása 80 milliárd forint egyszeri likviditási tőkét jelenthet a cégeknek.
A rendkívüli elnökségi ülésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben rögzítették, hogy a korábbi megállapodásban foglalt közös célok érdekében végzett eddigi együttműködés eredményes, és érdemes a folytatásra.
Rögzítették azt is, hogy a kormány több kamarai javaslatot sikerrel épített be a programjába, például a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelemfejlesztés átszervezését.
Mindez lehetőséget teremt arra, hogy továbblépjenek az együttműködésben, elsősorban a magyar munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése terén.
A kamara arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy fel kell gyorsítani a meglévő források kihelyezését, és sürgeti a gazdaság további élénkítését, amely fontos eleme, hogy javuljon a vállalkozások finanszírozása.
A kormány vállalja, hogy elősegíti a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatás gazdasági igényekhez való igazítását, és vállalja továbbá, hogy csökkenti a vállalkozások bürokratikus terheit, ezzel támogatva a gazdasági versenyképességet.
A közös nyilatkozatban a felek deklarálták, hogy együttműködnek a kormány által előterjesztett munkahelyvédelmi akció mielőbbi sikeres megvalósításában.
MTI
