Az útmutató kitér arra, hogy a könyvelői, adószakértői tevékenységet végzőknek az ügyféllel kapcsolatba kerülő harmadik fél azonosítását nem kell elvégezniük. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy a törvény szerint minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását a könyvelő, illetve adószakértő elvégezze.
Jogi személy (szervezet) esetén, tényleges tulajdonosnak tekintendő az a magánszemély vagy jogi személy is, aki az ügyfél felett közvetlen irányítást gyakorol, azaz ha az ügyfél többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik. Ide sorolható az az eset is, amikor harmadik személy jogosult az ügyfél vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, illetve szerzodés alapján jogosult az ügyfél döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy erre ténylegesen képessé válik. A jogi személy (szervezet) köteles nyilatkozni arról, hogy más természetes vagy jogi személy (szervezet) gyakorol-e felette közvetlen irányítást.
Az ORFK felé bejelentési kötelezettség akkor áll fenn, ha az ügyfél magáról, a tényleges tulajdonosról, illetve az egyes gazdasági eseményekrol hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltatott. Ide tartozik az az eset is, amikor a vállalkozási tevékenységet végzők kiugróan magas árbevételt számolnak el, amellyel szemben nem áll arányos költség. Be kell jelenteni a szokatlanul magas összegű készpénzben nyújtott törzstőke emelést, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtását, amelyet nem indokol a vállalkozás muködése, továbbá a nem valós gazdasági eseményekről kiállított számlákat, illetve azonosítatlan számlák, nyugták könyvelésére irányuló kérést, megbízást.
Az adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása, a rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak tényleges meghatározása nélkül ugyancsak bejelentési kötelezettséggel járnak. Ebbe a körbe tartozik még a minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó szabályos hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése; a ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység számlázása, bizonylatolása; illetve a szokatlanul nagy összegű és nemu valuta tranzakciók.
Pénzügyminisztériumi útmutatók a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
A Pénzügyi Közlönyben megjelenő útmutatók célja, hogy az adószakértők, ingatlanközvetítők, a nemesfém, drágakő, ékszer, díszmuáru, kulturális javak, muvészeti alkotások kereskedelmével foglalkozók egységes elvek szerint alkalmazzák a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó normákat.
