Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: kíváncsiak arra, hogy egy munkaügyi bíró, illetve akár a Legfelsőbb Bíróság szerint a régiók kereslet-kínálati különbsége miatt eltérhetnek-e egymástól - a munkaköri leírásuk alapján - az ugyanazon munkát végzők keresetei. Ha a próbaper elindul, az ítélet sok hazai vállalatot, többek között kereskedelmi láncokat, gyógyszer-nagykereskedéseket, gyártó cégeket, a pénzügyi szektor képviselőit, sőt az állami tulajdonban lévő társaságokat is érinti.
Irreális az az elképzelés, hogy egy kézbesítő ugyanannyit keressen egy kis faluban, mint a főváros II. kerületében - hangsúlyozta Potykievicz Tamás. A Magyar Posta Zrt. humánerőforrás-gazdálkodási igazgatója úgy véli, a munkaerőpiac régiós sajátosságai mellett a vállalaton belül a telephely mérete, üzleti értéke, a megélhetési költségek, a személyes béralkuk is befolyásolják az egyéni fizetéseket. Sőt, elsősorban a teljesítmény az, ami meghatározza, ki és milyen jövedelemre tehet szert.
Képtelenség lenne az azonos munkakörben dolgozókat egyformán díjazni. Ezzel ért egyet Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese is. Mivel az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet a közösségi jog is előírja, Rolek arra hívta fel a figyelmet, a multinacionális vállalatoknak minden országban azonos mértékben kellene díjazniuk az azonos munkakörben dolgozókat. Mátészalkán ugyanannyit kellene keresnie egy banki ügyintézőnek, mint Bécsben.
A próbaper eredménye különösen azoknak lesz fontos, ahol sok az azonos munkakörben dolgozó. A Tesco, a Metro, a Spar több mint harmincezer embert foglalkoztat, sokukat árufeltöltői poszton. A kereskedelmi láncoknál e munkakörben is és a vezetői pozíciókban is nagy a szórás a régiók között, olvasható a Világgazdaságban.
