A termelés és az export legnagyobb súlyú, egyben legdinamikusabb területe a gépipar, amely a termelés közel felét, az export 70 százalékát adja. A belföldi piac legjelentősebb - 18 százalékot kitevő - iparága az élelmiszeripar, de ennek eladásai csökkentek tavalyhoz képest. A második meghatározó szereplő - 17 százalékkal - a vegyipar, főként a kőolaj-feldolgozás: ezeknek az alágaknak már számottevően emelkedett a hazai értékesítése. Azonban a magyar piacon is - az itt csak 12 százalékos súllyal szereplő - gépipar növelte legnagyobb mértékben eladásait.
Az idei növekedés tavasz végén, májusban vett igazán lendületet. Ennek oka a külpiaci körülmények kedvezőbbé válása volt. A magyar ipar termékeinek több, mint fele közvetlenül a külpiacokon - azon belül főként az unió néhány tagországában - talál gazdára. Azonban az ipar exportorientációja ennél is erősebb: a belföldi eladások jelentős része exportőröknél köt ki. Emiatt a magyar feldolgozóipari vállalkozók véleménye igen szorosan együtt mozog az EU-ban működő cégekével.
A magyar ipari bizalmi index májusban, az uniós csak júliusban kezdett növekedni. Az őszi felmérések kedvező kilátásokat ígérnek a következő hónapokra is.
Az Európai Unió ipari bizalmi indexe szeptemberben augusztushoz képest egy pontot emelkedett. Ezt minden tényező javulása alátámasztotta, különösen a termelési kilátások, a rendelésállományok és a befejezett készletek állománya alakult kedvezően. Fő piacaink mindegyikén növekedett az ipari bizalmi index: Olaszországban egy, Németországban két, Ausztriában három pontot.
[ajanlo=1261][igazitas=right/]A magyar ipari bizalmi index a szeptemberi jelentős emelkedés után októberben is nőtt. Az elmúlt és következő három hónap termelési szintjének megítélése azonban kissé romlott. A rendelésállományok értékelése azonban ezt nem támasztotta alá, bár az exportrendelések megítélése némileg rosszabb lett. Kedvező értékesítési tendenciára utal viszont, hogy a válaszadók a saját termelésű készletek csökkenését jelezték. A következő három hónapra tervezett árváltozások mértéke alacsonyabb (0,4 százalék) lett szeptember óta. A foglalkoztatási szándékok viszont némileg romlottak.
A javuló keresleti várakozásokkal összhangban valamivel javult a termelési kapacitások és a várható kereslet viszonyának megítélése is. Júliusban még a válaszadók 44 százaléka tartotta feleslegesnek kapacitásai egy részét, októberben 38 százalék. Az elégtelen kapacitást jelző válaszadók aránya alig változott, 6-ról 7 százalékra nőtt. A GKI Rt. előrejelzése szerint 2005-ben az ipari termelés 7 százalékkal bővül.
GKI Gazdaságkutató Rt.Kapcsolódó anyagok:
Egyre bátrabban nyúlunk devizaalapú hitelekhez Tovább javultak az ipari várakozások Öt éves csúcson a német bizalmi index Optimistábbak a feldolgozóipari cégek A közömbös termékekből vásárolunk sajátmárkát