Meglehetősen kedvezőtlen adatok láttak napvilágot az idei év első három hónapjában megvalósult beruházásokról. A KSH statisztikája szerint 8,7 százalékkal esett vissza nemzetgazdasági szinten a beruházási aktivitás, melynél csak 2009 harmadik és negyedik negyedéve tudott gyengébb adatot produkálni. Vagyis a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válságra adott első beruházási reakciók (amit lehetett leállítunk attitűd) statisztikában történt megjelenésekor lehetett megfigyelni a mostaninál rosszabb adatot.
Ha az ágazatok szerinti bontásban vizsgálódunk, akkor azt láthatjuk, hogy a legjelentősebb gazdasági ágak kivétel nélkül visszaestek. Ebben részben bázishatások is szerepet játszanak, hiszen a tavalyi teljes beruházási teljesítmény harmadát szállító feldolgozóipar 13 százalékkal esett vissza 2012-höz képest, amiben szerepe van természetesen annak is, hogy az akkori volument a kecskeméti Mercedes-beruházás jelentősen ”megdobta”.
A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat esetében azonban a szabályozási környezet jelentős megváltozása is nagyban hozzájárulhatott a 30,5 százalékos beszakadásához. A 2010-ben még a nemzetgazdasági beruházások 5,6 százalékát biztosító cégek valószínűleg így reagáltak az ágazati adókra, illetve a rezsicsökkentésre. Bár a 2012 utolsó negyedévében kimutatott 35 százalékos éves szintű visszaeséshez képest a mostani 30 százalék még javulást is mutathatna, de ez csak a statisztika "szépségének" köszönhető, vagyis a 2011 utolsó negyedéves magas bázisnak. Hiszen ha a folyó áras adatot nézzük, akkor a 11,9 milliárdnál alacsonyabb beruházási volumenre ebben az ágazatban még nem volt példa, legalábbis 2009 eleje óta, amikortól a KSH közli ezeket az információkat.
Menetrendszerint jön az állami segítségHa a beruházásokat anyagi-műszaki összetétel szerint vizsgáljuk, akkor egyértelműen kirajzolódik, hogy az építőipar évek óta tartó agóniájára vezethető vissza a nagyon alacsony beruházás. Míg 2009-ben, illetve 2010-ben 1,4-szer is nagyobb volt az építések folyó áras értéke a gépek beszerzéséhez képest, addig az első negyedévben ez az arány immár csak 0,7-szeres volt. Persze, az év első negyedévében az időjárás miatt amúgy is relatíve alacsonyabb az építőipar teljesítménye, de az ágazat folyamatos visszahúzó hatását az alábbi ábra jól szemlélteti.
Bár a 2012 utolsó három hónapjához viszonyított idei első negyedéves kedvező GDP-adatot a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményére vezette vissza a KSH, a részletesebb statisztika csak jövő héten lát napvilágot. Így, ha a most közölt adatok ismeretében nem kerül sor jelentősebb felülvizsgálatra, akkor az építőipart minden valószínűség szerint az állami megrendelések húzhatták. Erre nem csak abból lehet következtetni, hogy az idén kiadott építési engedélyek száma a "béka feneke" alatt van (lásd: Eltűnt a semmi harmada - lenullázódott idehaza egy iparág), de a beruházások verseny-, illetve állami szférában kimutatott volumenindexei alapján is.
Ugyan ezek éves összevetésű adatok, de már ilyen viszonyításban is kirajzolódik az állami szerepvállalás fokozódása. Ebben persze nagy meglepetés nincs, hiszen jönnek a politikai választások, amelyek 2010-ben is jelentős kiugrást hoztak.
Az állami szerepvállalás fokozódásával (pl. útépítések, stadionépítések), illetve számos, az utóbbi időszakban bejelentett feldolgozóipari beruházás (Lego, Bridgestone, Hankook, Procter & Gamble, Opel bővítés, Bosch, Continental) kivitelezésével a beruházási teljesítmény annak ellenére javulhat, hogy a lakóingatlanok építése - a jelenleg ismert adatok alapján - továbbra is masszív visszahúzó erő lesz a közeljövőben.
szp
mfor.hu
