A főtitkár azután közölte írásban véleményét a távirati iroda kérdésére, hogy a közlekedésre vonatkozó több szabályt is módosított csütörtökön a parlament: ezek egyikeként kimondta a Ház, hogy tilos a villany- és telefonoszlopokon reklámozni, csakúgy, mint a közutak mentén reklámokat elhelyezni, ha azok zavarják a közlekedők figyelmét.
A parlamenti döntés az eddigi rendelkezést változtatja azáltal, hogy a közutakon, azok felett és mellett nem lehet olyan jelzés, egyéb tárgy és berendezés, amely a közúti jelzésekkel – azok alakjával, színével - összetéveszthető, akadályozza a láthatóságot, és alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy veszélyeztesse a közlekedés biztonságát. A már kint lévő tárgyakat legkésőbb idén szeptember 30-ig el kell távolítani.
Kimondja a törvény ezen belül azt is, hogy nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen belül a közutakon - kivéve az úttesten kívüli burkolatlan részt -, azok felett és azok tartozékain - kivéve a járdát és a kerékpárutat -, továbbá a villany- és telefonoszlopokon, függetlenül attól, hogy azok hol vannak. Ezen felül azonban a közutak lakott területen kívüli szakasza mellett sem lehet olyan reklámtáblákat elhelyezni, amelyek a közlekedők figyelmének elterelésére alkalmasak.
A Magyar Reklámszövetség főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a villany- és telefonoszlopokra vonatkozó kitétel most is szerepel a hatályos törvényben. Markovich Réka ugyanakkor rögzítette: a lakott területen kívüli reklám-elhelyezési tilalom új elem. Nagyon sajátos, lényegében ambivalens annak a tilalmi körnek a megfogalmazása, amely a figyelem elterelésére alkalmas reklámok elhelyezését tiltja: a reklámok célja a figyelem felkeltése, ami azonban nem jelent egyet a közlekedésbiztonság veszélyeztetésével.
"Nem ismerünk egyetlen olyan kutatást sem, amely alátámasztaná, hogy a reklámoknak szerepük lenne a közúti balesetekben. A szakmai álláspontunkat nem kérték ki, így nem tudtuk megkérni a jogalkotót, hogy szakmailag, adatokkal támassza alá a döntését. Ki és milyen módon fogja megítélni, hogy egy reklám alkalmas-e a figyelem elterelésére? Ez gyakorlatilag teljes tilalmat jelent (ahogyan a törvényjavaslat indoklásában is szerepel), amelyet azonban nem látunk alátámasztottnak, de még csak alátámaszthatónak sem" - fogalmazott az MRSZ főtitkára.
Markovich Réka közölte azt is: a közelmúltban módosult ez a törvény (négy négyzetméterben maximálva a lehetséges méretet), amelyhez a piaci szereplők megpróbáltak azóta alkalmazkodni, az ilyen gyakori módosítás azonban meglehetősen megnehezíti a jogkövető magatartást.
MTI