Mint arról korábban beszámoltunk, az államnak mindenképpen meg kell szüntetnie a többségében magánkézben lévő cégekben a szavazatelsőbbségi részvényeit. Az aranyrészvények ugyanis jelentős mértékben torzíthatják a tőke szabad mozgását, hiszen az állam lényegében mindenbe beleszólhat akár egyetlen részvényével is: az állam engedélye kell a tőkeemeléshez vagy leszállításhoz, összeolvadáshoz és szétváláshoz.
Az Európai Bizottság még 2005-ben indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen - aranyrészvényeiket az egyes államok jellemzően csak a bizottság nyomására hajlandóak megszűntetni. A kormány eddig kétszer próbálta meg a részvények megszűnését célzó jogszabályt megszavaztatni az Országgyűléssel. Most harmadszorra van a Parlament előtt a javaslat.
Valami biztosíték csak kellene
A gazdasági bizottság olyan bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, amely az energiaellátás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró társaságok felügyelő bizottságába (fölgázipari és villamosenergia-ipari engedélyes vállalkozásokról van szó) az Energia Hivatal delegáljon egy főt. Ennek a személynek nem feltétlenül kellene szavazati jogot adni, de a lehetőséget meg kellene adni, hogy az állam pontosan tudja, mi zajlik ezekben a társaságokban.
A kormány nem támogatta ezt a javaslatot, mert szerinte ez összeegyeztethetetlen a javaslat céljával, vagyis hogy az állam vonja ki ezekből a cégekből aranyrészvényét. A bizottság azonban egyhangúan támogatta az elképzelést. A vita során közeledni látszottak az álláspontok. Így a bizottság valószínűleg egy másik javaslatot is benyújt majd. Ebben nem a Magyar Energia Hivatal, hanem a fogyasztóvédők képviselője kapna helyet a felügyelő bizottságban - hiszen a cél a lakosság érdekeit szolgálni. Ebbe a verzióba talán a kormány is belemenne.
A hétfőn lezárt részletes vitát követően a jogszabályhoz kapcsolódó módosító javaslatokról a következő héten szavaznak a képviselők. A törvényjavaslat zárószavazására április első napjaiban kerülhet sor.
