Számunkra az jelentett érdekes megoldást, hogy miként kezelik a keresletben jelentkező erős éves ingadozást: a csak a téli időszak előtt jelentkező megnövekedett vevőigényt hogyan tudják kielégíteni egy folyamatos gyártással, azaz hogyan tudják összehangolni a kapacitások kihasználását a szezonális ingadozással. A szezonális keresletingadozás miatt felhalmozódó készleteik jelentős részét az elosztóhálózatban tárolják.
TAMPEREI MŰSZAKI EGYETEM
A finn ipar versenyképessége sok különböző faktor eredményeképpen alakult ki. Ezek között első helyen szerepel a sikeres technológiai politika és az intenzív együttműködés az egyetemek, kutatóközpontok, tudományos parkok és az ipar között. Mindezek nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. Mind a köz-, mind a magánszféra aktívan invesztál a kutatási és fejlesztési projektekbe, mialatt az egyetemek az üzleti szférával összhangban a projektek megvalósulásáért felelnek. A kutatási témák nem csupán a tudósok, hanem az ipar érdeklődésének is homlokterében állnak. Az ilyen típusú együttműködés eredményeit egyrészt gyorsan aprópénzre lehet váltani, másrészt remek táptalaja az új ötleteknek és a gyarapodó szaktudásnak. További előny, hogy ennek az együttműködésnek az eredményei jobbak, mintha e két szféra elkülönülten működne.
A Tamperei Műszaki Egyetemen folytatott gyakorlat a finn felsőoktatási intézmények között példaértékűnek tekinthető. A más egyetemek részéről elhangzó kritikák, amelyek a kutatási függetlenség elvesztésére vonatkoztak, már tovatűntek. Mostanra minden egyetem véleménye az, hogy a vállalatokkal és támogatókkal történő együttműködés természetes és elkerülhetetlen tény – ennek oka a pénz. Az egyetemek számára elérhető alapok tovább nem elegendőek a fontos kutatások fenntartásához, szükség van külső forrásokra anélkül, hogy a kutatás maga elsorvadna. Az emberek kezdik megérteni, hogy a támogatók is minőséget és valódi eredményeket akarnak látni a kutatásokból, nem csupán csiricsáré brosúrákban szerepelni a beruházott pénz ellenértékeként.
A finn receptet a 80-as évek végének recessziója idején alakították ki a fontos nemzeti technológiai programok beindításával és a vállalkozások megalapításához szükséges alapok növelésével. Doktori Iskolákat alapítottak az országban, és néhány egyetem elnyerte a "Kiválóság-központ" státuszt. A Tamperei Műszaki Egyetemen három ilyen központ van, amit a Finn Akadémia és az Oktatási Minisztérium közösen jelölt ki:
- A Jelfeldolgozó Kutatócsoport
-
- A Bioanyagok Kutatócsoport
-
- A Hidraulikai és Automatizálási Egyetem
Ugyanakkor az Egyetem a társadalom problémáira is nyitott. Jarl-Thure Eriksson, az Egyetem rektora szerint "a technológiának az emberi világot, a humán dimenziót is magában kell foglalnia."
