Romlik az egyensúly

Míg 2000-ben a gazdasági növekedés gyorsulása összességében kedvező egyensúlyi viszonyok közepette ment végbe, az idén nem csak a bővülés lassul, de az egyensúly is romlik -- áll a GKI Gazdaságkutató Rt. és az ABN Amro Bank előrejelzésében.

Az EU gazdasági növekedésének üteme tavaly a második negyedévben érte el csúcspontját, s ez évre lassulás várható. Emiatt az idén várhatóan jelentősen csökken a magyar export eddigi, nemzetközileg is kiemelkedő dinamikája. Ezt a hatást a hazai bővülés szempontjából némileg ellensúlyozza a belföldi kereslet tavalyinál gyorsabb emelkedése. Az expanzív költségvetési politika következtében az államháztartás hiánya jelentősen emelkedik, különösen ha figyelembe vesszük a formailag a tavalyi évre elkönyvelt, de ténylegesen ez évi kifizetéseket is, figyelmeztet az elemzés.

A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányának együttes romlása várható. A deficit finanszírozása nem okoz gondot, azonban a beáramló működőtőke az idén sem elegendő erre. Így ha a külföldi részvényvásárlások nem indulnak növekedésnek, ismét emelkedni fog az ország adósságállománya.

Az infláció enyhe mérséklődését elősegíti az olajár stabilizálódása, a dollár gyengülése és a forint leértékelési ütemének csökkentése. Egyes kormányzati árkorlátozó lépések csak halasztani képesek az áremelkedés bekövetkezését. Ugyanakkor inflációs hatása van a magas olajár részben csak most tovagyűrűző hatásának, az élelmiszerárak növekedésének és a belföldi kereslet dinamikus emelkedésének. A bérek az idén még gyorsabban is nőnek, mint 2000-ben, s ez 8,5 százalékos infláció esetén mintegy 4,5 százalékos reálkereset-növekedést eredményez. A fogyasztás - a megtakarítások további mérséklődése mellett -- mintegy 5 százalékkal fog emelkedni.