Az elemzésből, mely 13 ország 196 vállalatának dolgozói véleményét összegzi, kiderül, hogy a nyugat-európai munkahelyeken az emberek jobban ki tudják használni képességeiket, mint az új EU-tagállamokban. A magyar munkavállalók túlképzettnek tartják magukat, úgy érzik, végzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkát végeznek.
A keleti régióban dolgozók véleménye elmarasztaló cégük hatékonyságával kapcsolatban is. A régi EU-tagoknál lényegesen nagyobb mozgásterük van a dolgozóknak a saját munkájukhoz szükséges döntések meghozatalában. Ebben a tekintetben a hazai vállalatok még a kelet-európai átlagnál is rosszabb feltételeket biztosítanak, és ezért önállótlanná teszik munkatársaikat. Magyarország emellett elmarad még az új EU-tagállamokhoz képest is a munkahelyi kommunikáció terén: a dolgozók szinte semmit nem tudnak vállalatuk stratégiai céljairól.
Komoly veszélyforrás a rossz fizetés, illetve a visszajelzések, dicséretek hiánya, hiszen ez hosszú távon demoralizálhatja a leglelkesebb munkavállalót is. Az új EU-tagok munkahelyeinek dolgozói igen kevéssé látják biztosnak vállalati jövőjüket, és könnyen váltanának munkahelyet. A hazai munkavállalók legtöbbje szereti a munkáját, és örül annak, hogy jó a kapcsolata az azonos szinten dolgozókkal. Az erősségek közé tartozik az is, hogy a munkavállalók ügyfélközpontúnak értékelik saját vállalatukat, elégedettek a napi munkavégzés helyszínével, írja a Világgazdaság.
Rosszul fizetettek és kritikusak a hazai alkalmazottak
A magyarországi vállalatoknál a fizetés egyáltalán nincs arányban az elvégzett munkával, a felvállalt felelősséggel, a felső vezetés pedig nem figyel a munkavállalók érdekeire. Ezért a legtöbb hazai cég képtelen legjobb emberei megtartására, idézi a Világgazdaság a Hewitt Inside Legjobb munkahely című felmérésének háttéranyagát.
