A nyári menetrend lezárultáig (október végéig – a szerk.) mindenképpen biztosított a Malév működése, mondta el szerdán Márton Attila nemzeti légügyi biztos a légitársaság átvilágításának eredményeit bemutató sajtótájékoztatón.
Többmilliárdos állami mentőöv
Márton újságírói kérdésre utalt arra, hogy a cég működőképességének fenntartása az állam által adott, 8,1 milliárd forint keretösszegű tulajdonosi kölcsönnek köszönhető. Erről még a Bajnai-kormány döntött április közepén, ebből július elsejéig 3,44 milliárd forintot már folyósítottak a légitársaságnak.
A légügyi biztos egyúttal kiemelte, hogy ez az út sokáig nem járható - már csak azért sem, mert az Európai Bizottság ezt nem engedné. Megjegyezte, hogy a versenytársak már a mostani kölcsön miatt is bepanaszolták a céget az EU-nál, amely vizsgálatot indított.
Hozzátette, hogy a Malév jelenlegi "formájában strukturális átalakítások nélkül nem tud tovább működni”. Az általa szükségesnek tartott változtatásokkal kapcsolatban konkrétumokat nem közölt, mivel ehhez előbb a pénzügyi keretek meghatározására lenne szükség.
Ennek feltétele, hogy a magyar kormánynak sikerüljön dűlőre jutnia a VEB-bel. Bár az orosz pénzintézet - az AirBridge Zrt.-n keresztül - jelenleg már csak öt százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az idén tavasszal ismét a magyar állam kezébe került Malévben, nélküle a kormány "nem tud érdemi irányítást gyakorolni” a Malév felett - állítja a légügyi biztos.
Újabb tárgyalások jönnek az oroszokkal
A VEB ugyanis a Malév legnagyobb hitelezője, és írásos engedélye szükséges minden pénzügyi tranzakcióhoz, például hitelfevételhez vagy üzletrészek eladásához, fűzte hozzá. Az orosz féllel már megkezdődtek a tárgyalások, befejezésük ideje egyelőre nem ismert.
Márton Attila egyúttal erős kritikával illette a Malévet 2007 tavasza és 2009 tavasza között áttételesen birtokló Borisz Abramovics orosz üzletembert, illetve a VEB bankot, amely később átvette tőle részesedését.
"A privatizációs szerződés alapvetően rossz volt, mert lehetővé tette az új tulajdonosoknak, hogy a tőkehiányos cégnek ne tőkét nyújtsanak, hanem hitelből finanszírozzák a gazdasági tevékenységet” - magyarázta. A hiteleket teljes egészében a Malévnak kell kifizetnie, ami nagyban hozzájárul a társaság kritikus helyzetbe kerüléséhez.
A komoly problémák között említette, hogy az oroszok által átvállalt 90 milliós hitel fedezetéül mindössze 32 millió euró bankgaranciát kért a magyar állam a 2007 tavaszi privatizációban. Ez arra az esetre szolgált biztosítékként, ha az orosz fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Ez 2008 áprilisa után be is következett, ám a magyar kormány egy évig nem tett lépéseket a bankgarancia lehívására. Ezt csak 2009 tavaszán próbálta kezdeményezni, ám Veres János akkori pénzügyminiszter leállíttatta a lehívást. A kormány akkor azzal indokolta a lépést, hogy megkezdődtek a Malévval kapcsolatos magyar-orosz tárgyalások. A 32 millió eurós bankgaranciát csak egy évvel később, 2010. március 10-én utalták át.
Amin Oszkó is megdöbbent
Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a Malév 32 millió euró viszontgaranciát vállalt az AirBridge felé, amely utóbbi cégnek a VEB felé vállalt kötelezettségeire szólt - ráadásul ennek a Malév könyveiben nem volt nyoma.
A magyar légitársaság vállalását Oszkó Péter is jogszerűtlennek minősítette és feljelentést tett az ügyben. "Megdöbbentünk", amikor a VEB tárgyalóküldöttségének tagja, Leonov Péter beszámolt a viszontgaranciáról, mondta az ügyvezető pénzügyminiszter májusban. Hozzátette, hogy azt nem ismerik el kötelezőnek magukra nézve.
Veres János a Kossuth Rádiónak ekkor annyit mondott, hogy az ügyben semmilyen felelőssége nincs. Szerinte ugyanis a Malév a privatizációs szerződés után már mint magántársaság írta alá a viszontgaranciáról szóló szerződést.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság végül hűtlen kezelés alapos gyanújával rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen május végén.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
