Nemrég új mobilinternet-csomagokat jelentett be a Vodafone, az ajánlatok között pedig van egy forgalomkorlát nélküli, havi ötezer forintos szolgáltatás is.
Már akkor közölték viszont, hogy az igénybevételnek egy feltétele van: tilos olyan fájlcserélő programokkal használni a szolgáltatást, amelyek alkalmasak lehetnek akár illegális zeneletöltésre is.
Terhelés
A cég egyébként azzal indokolta döntését, hogy nem szeretné, ha a hálózatot leterhelnék azok a felhasználók, akiknél szinte mindig be van kapcsolva a gép és megy a fájlcserélőprogram. A Vodafone illetekései szerint ezzel a kényelmes internetezés lehetőségét vennék el a világhálót böngészésre, információszerzésre és levelezésre használók elől.
A második fecske a UPC volt, amely csendben kezdte el korlátozni a sávszélességet a fájlcserélő programok használata során. Előfizetőik persze hamar észrevették a dolgot, és internetes fórumokon fejezték ki nemtetszésüket. A UPC elismerte, hogy valóban korlátozza a letöltésre használható programok sebességét, sőt nevet is adott a gyereknek: priorizálás. "Főleg a leggyakrabban, legszélesebb körben használt alkalmazásoknak (böngészés, levelezés) biztosítunk elsőbbséget" - állt abban a levélben, amit az érdeklődő felhasználóknak küldött a cég.
Ekkor egyébként még azt állították a UPC-nél, hogy a korlátozás csak ideiglenes, és a sávszélesség-bővítési munkálatokkal függ össze. Azóta viszont változott a helyzet: kiderült, hogy a priorizálás állandó lesz. A UPC-nél egyelőre tesztelik a rendszert, de az biztos, hogy az internetezés csúcsidejében "a sor végére" küldik a fájlcserélőket, azaz a böngészőprogramok több sávszélességet kaphatnak, így gyorsabbak lehetnek, írja az IT News.
Nem meglepő
A szakértők egyébként nem voltak meglepve attól, hogy Magyarországon is megjelent ez a módszer. Nyugaton ugyanis a szolgáltatók egyre szélesebb körben használják ezt a technológiát, mégpedig hasonló okokból, mint amiért a Vodafone tiltja felhasználóinak a fájlcserélők használatát: nagyon leterheli a rendszert.
Amióta ugyanis az internetet tévénézésre, telefonálásra is használni lehet, nem mindegy, milyen gyorsan és akadozásmentesen érnek el a felhasználókhoz ezek a szolgáltatások. Főleg azért nem, mert az ügyfelek ezekért még fizetni is hajlandók.
A Vodafone és a UPC példáját egyelőre nem követi senki, de lapértesülések szerint a nagyobb szolgáltatók nem zárják ki annak lehetőségét, hogy maguk is bevezessék a priorizálást. A Pantelnél például azt mondták az IT Newsnak, hogy akár szolgáltatásként is lehetne értékesíteni a lehetőséget: a felhasználó maga állíthatná be, mire mekkora sávszélességet kér. A UPC és a Vodafone egyébként nem közölt adatokat arról, hogy méréseik szerint ügyfeleik hány százalékát érinti a korlátozás.
A Vodafone-nál azt is elmondták, hogy magát a rendszert úgy kell elképzelni, mint egy számítógépre telepített víruskeresőt: egy program folyamatosan figyeli a netes forgalmat, és ha olyan jelet észlel, ami fájlcserélő program használatára utal, azonnal "lecsap". A tájékoztatás szerint nem fordulhat elő az, hogy téved a program, így az internettelefon-használóknak vagy a webről "simán" letöltőknek nem kell félniük.
Egy fontos kérdést azonban felvet a fájlcserélők használatának korlátozása: milyen módon tudja meg a szolgáltató azt, hogy én használok-e bizonyos programokat, vagy nem? Van-e joga hozzá, hogy tudjon ezekről a dolgokról?
Figyelhetnek
Az mfor.hu ezzel kapcsolatban megkereste Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos irodáját, ahol azt mondták, hogy a szolgáltatónak van ehhez joga. Ugyanis azt mindenki maga dönti el, köt-e szerződést olyan céggel, amelyről tudja, hogy bizonyos szokásait figyeli. Például egy buszsofőrnek valóban semmi köze ahhoz, hány éves vagyok, de ha igénybe akarom venni a nyugdíjaskedvezményt, bizony ki kell derülnie, hogy legalább hatvanöt biztosan, tették hozzá példaként.
A döntésnek a szerzői jogvédők örülhetnek igazán, bár állításuk szerint - a nyugati példákkal ellentétben - semmi közük nem volt a priorizálás bevezetéséhez. Kálmán András, az ASVA jogvédő szervezet magyarországi vezetője szerint nem is lehetett, mert Magyarországon még mindig lenne hova növekednie a szélessávú internetpiacnak, és amíg folyik a pozíciószerzés, a szolgáltatók nem szívesen korlátozzák ügyfeleiket.
Az igazgató úgy véli: most még ugyan nem kérik a szolgáltatókat arra, hogy tegyenek meg mindent a lopott zenék és filmek terjedéséért felelősnek tartott fájlcserélők visszaszorításáért, de két év múlva akár már ezt is megtehetik.
L. Nagy Gábor
Menedzsement Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Nemzetbiztonságot veszélyeztet a fájlcsere
Eltörli a másolásvédelmet az EMI
Eladták a százmilliomodik iPodot
