Az easyJet első járata 1995-ben indult Lutonból Glasgowba, mindössze 120 utassal a fedélzetén. A fapados a kezdetektől fogva olcsó jegyeket kínált, így nagyobb tömegek számára elérhetővé tette a repülést. Öt évvel az első gép felszállása után az easyJet részvényeit bevezették a tőzsdére.
A társaság az elsők között fedezte fel az internetben rejlő lehetőségeket. Az első netes jegyeladást 1998 tavaszán regisztrálták honlapjukon, és az online értékesítés aránya a következő nyárra átlépte az ötven százalékot.
A cég jelen van Európa top 100 útvonalán és Európa 50 legnagyobb repülőterén - több mint 300 millió európai él csupán egy órányi autóútra valamely általa is használt reptértől.
A gazdasági körülmények ellenére a társaság az elmúlt évben is nyereséges tudott maradni. Pozíciója tovább erősödött az európai rövid távú repülési piacon - részesedése 6,5-ről 7,6 százalékra emelkedett az elmúlt 12 hónap alatt.
A vállalat idén tíz százalékkal tudja növelni bevételeit a tervek szerint, 50 millió utast fog szállítani, több mint 500 útvonalon, 29 ország 120 repterét érintve.
Az easyJet hat évvel ezelőtt lépett a magyar piacra: az első járat Budapestről Londonba szállt fel 2004. május elsején. A cég azóta összesen több mint 2,7 millió utast szállított londoni, párizsi, genfi, berlini és dortmundi járatain.
A repülőgépek telítettsége a budapesti járatokon 86 százalékos volt az elmúlt három évben. London továbbra is a magyarok legkedveltebb célállomása, a legdinamikusabban pedig a Budapest-Párizs útvonal növekszik.
A magyar utasok átlagban hat napot töltenek el utazásaik során külföldi városokban, szemben a Budapestre érkező turistákkal, akik 2-4 napot vannak hazánkban.
Az easyJet jelenleg hat százalékos piaci részesedéssel rendelkezik Ferihegyen, amivel a negyedik legnagyobb légitársaság.