Annak ellenére, hogy a lakosság spórolt a megvásárolt élelmiszer és háztartási vegyi áru mennyiségén az elmúlt félévben, nem jellemző a termékszerkezet változása: nem nőtt drámaian az olcsóbb termékek iránti kereslet - derül ki a felmérésből.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is a szupermarket terület növekedett leginkább, elsősorban az expanziónak köszönhetően. A vásárlások gyakorisága mintegy 7 százalékkal volt magasabb, mint 2008 első félévében, részben az új boltnyitásoknak, valamint a Plus diszkont lánc tagjainak Spar szupermarketekké történő átalakításának köszönhetően. Egy-egy vásárlás áltagos értéke azonban 2 százalékkal csökkent.
A diszkont üzletek forgalmát alapvetően befolyásolta az egyik kereskedelmi lánc megszűnése, és emiatt a más csatornákba irányuló vásárlóerő. Elsősorban a szupermarketek tudtak jelentős forgalmat elnyerni a diszkontoktól, de közel ugyanekkora értékben tudott a hipermarket csatorna is vásárlásokat elhódítani.
A magyar háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek nominálértéke 2009 első félévében 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év első félévében. Figyelembe véve, hogy a KSH adatok alapján a 2009. január-június időszakra jelzett élelmiszer infláció 5,3 százalék volt, a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmének volumene relatíve nagyobb mértékben szűkült.
A második negyedév végének optimista hangulatát tükrözi a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom indexe (FBI) is: júniusban a rövid és hosszú távú gazdasági várakozásokat mérő Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) 2006 óta soha nem látott magas szintet ért el.
A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) bár szintén javuló tendenciát mutat, reálisabb képet fest a lakosság valós fogyasztói magatartásáról. Az első negyedéves mélypont után (a mérés elindulása óta legalacsonyabb érték), a második negyedév eredménye 117 ponttal még mindig jóval elmarad az előző évek 130-140 pontos átlagától, de a márciusi 102 pontról 116,8 pontra emelkedett.
MTI/Menedzsment Fórum
