Prága tegnap indította útjára azt a programot, amelynek célja, hogy Bulgáriából, Kazahsztánból és Horvátországból összesen 300 szakember letelepülését tegyék lehetővé az országban. Magyarországon nem olyan mértékű és minőségű a munkaerőhiány, hogy azt külföldi munkavállalók tömegével kellene orvosolni – írta a Világgazdaság.
A 10 százalékos munkanélküliség ellenére ma is 100 ezer külföldi dolgozik a Magyarországénál magasabb foglalkoztatási rátájú Csehországban. Számításaik szerint bevándorlás nélkül 2030-ra már 420 ezer alkalmazott fog hiányozni a társadalom elöregedése miatt.
A probléma az unió egészére jellemző. Egy 2000-es ENSZ-tanulmány szerint 2005 és 2010 között évi 550 ezer, 2010 és 2015 között 1,6 millió bevándorlóra lesz szükség az EU-ban ahhoz, hogy a tagországok munkaképes korú lakossága ne csökkenjen. Képzettségi elvárások megszabásával ugyanakkor lehetőség nyílik a munkanélküliségi ráták lefaragására is.
Bár Magyarországon nincs szükség a munkaerőhiány külföldi munkavállalók tömegével való orvoslására, azok száma évről évre nő, s uniós csatlakozásunkkal jelenlétük tovább erősödhet – mondta el a Világgazdaságnak Krémer Balázs, a népesedéspolitikai kormánybizottság szakértője. Igaz, számuk a mintegy 3,9 millió fős foglalkoztatotti létszámhoz képest alacsony – hozzávetőleg 50 ezer –, s a külföldiek közül legtöbben román állampolgárok. Őket csatlakozásunk után továbbra is munkavállalási engedéllyel lehet foglalkoztatni, viszont többen valószínűsítik a szlovák munkavállalók mostanihoz képest fokozottabb jelenlétét.
Szakemberek külső forrásból
Prága tegnap indította útjára azt a programot, amelynek célja, hogy Bulgáriából, Kazahsztánból és Horvátországból összesen 300 szakember letelepülését tegyék lehetővé az országban. Magyarországon nem olyan mértékű és minőségű a munkaerőhiány, hogy azt külföldi munkavállalók tömegével kellene orvosolni - írta a Világgazdaság.
