Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter vasárnap napvilágra került beszéde, amelyet az MSZP országos választmánya előtt mondott el, célkeresztbe állította a regionális fejlesztési tanácsokat, amelyekben most is túlsúlyban vannak a kormányzat delegáltjai. Az 1996-os törvény alapján megalakult szervezetekben az érintett megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a régió megyei jogú városának polgármesterei, a kistérségek képviselői, a Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint a kormányzatot képviselő miniszteri delegáltak rendelkeznek szavazati joggal.
100 milliárd két év alatt"A regionális tanácsokban az 1999-es törvénymódosítást követően a kormányzat képviselői túlsúllyal bírnak. Ezzel együtt a döntések még szakmai alapon történnek" - mondta el lapunk megkeresésére Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A szervezetek feladata többek között a decentralizált fejlesztési támogatások szétosztása. A forrásokhoz pályázatok útján juthatnak hozzá a vállalkozások, civil szervezetek és az önkormányzatok.
A fejlesztési tanácsok az elmúlt két évben a decentralizált keretből több mint 100 milliárd forintot oszthattak szét. Azt még nem tudni, mekkora összeg áll majd jövőre rendelkezésre, ám bizonyos, hogy a zárolás miatt visszatartott idei támogatásokat is kifizetik.
A 2006-os költségvetésben mintegy 49 milliárd forintot irányoztak elő decentralizált fejlesztésekre, melynek 10 százalékát érinti a zárolási kötelezettség. A tavalyi esztendőben a keret meghaladta az 57 milliárd forintot, amiből 40 milliárd jutott a regionális, és közel 17 milliárd forint a megyei fejlesztési tanácsoknak. 2005-ben a legnagyobb összeget (8 milliárd forintot) a központi régió kapta, csakúgy mint az idei esztendőben (7,45 milliárd).
A megyék között tavaly az észak-alföldieknek jutott a legtöbb forrás (közel 4 milliárd forint), míg a nyugat-dunántúliaknak 1,3 milliárd forintnak örülhettek. Idén a megyei tanácsok közel 20 milliárd forintról dönthetnek, amelyből 6,3 milliárd forinttal részesültek az észak-alföldiek, míg a Dunántúlra valamivel kevesebb mint egymilliárd jutott.
A magyarországi régiók a decentralizált források mellett az uniós felzárkóztatási támogatáshoz is hozzájuthatnak: ennek összege 2007 és 2013 között mintegy 1500 milliárd forintra tehető. Ebből előreláthatólag Közép-Magyarország 400-450 milliárdot kaphat, míg a fennmaradó összegen a többi hat régió osztozhat. (Az unióból lehívható felzárkóztatási támogatások célterületei kifejezetten a régiók, amelyekből Magyarországon hetet alakítottak ki: Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország.)
A lehívható pénzeket az unió operatív, fejlesztési programokra adja, a teljes összeget azonban nem előre, hanem a befejezett projektek után fizeti ki.
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében lehívható összeg egyébként nagyjából a háromszorosa lesz az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által elnyert támogatásoknak. Utóbbi keretében 2004 óta közel 660 milliárd forinthoz juthattak hozzá a nyertes pályázók. Ebből az összegből az Észak-alföldi régió 110, a Dél-alföldi 90, a Közép-dunántúli 50, a Nyugat-dunántúli 52, a Dél-dunántúli 62, az Észak-magyarországi 101, míg a közép-magyarországi mintegy 150 milliárd forint fejlesztési forrást nyert el.
Kiss GergelyMenedzsment Fórum
