3p

A tömeges testreszabás – más néven személyes tömegtermelés –,amelynek a piaci magatartásra gyakorolt hatása írásunk tárgya, új termelési filozófia, amely a fejlett gazdaságokban egyre szélesebb körben terjed. A neve azonban nemcsak az átlagpolgár fülében cseng idegenszerűen, de a hazai társadalomkutatók és közgazdászok többsége számára sem sokat mond, noha a világban utazgatva naponta beleütközhetnek.

A vevő és eladó kapcsolata a tömegtermelési modellben alkalmi, a „hoci-nesze” pillanatára korlátozódik. A második esetben, a tömeges testreszabás esetében sem fejeződik be, hiszen az eladó a termékeket általában „utószolgáltatásokkal” köríti: tanácsadás, szerviz, megszokott mindennapos dolgok. Az eladó mintegy „utána nyúl” a terméknek, igyekszik kielégíteni a használatbavétel után keletkezett igényeket, kicseréli a hibás modulokat, kijavítja a hibákat (bár a hibák nem éppen jellemzők a számítógépes Total Quality Management (TQM), vagy a Six Sigma módszer révén valószínűtlenül tökéletesre formált termékekre), begyűjti a vevők észrevételeit. Ez utóbbinak meghatározó jelentősége van a termék tökéletesítésében.

A napi kapcsolat az eladó-felhasználó és a termelő között mintegy „újjáalakítja” a terméket. Az a termék, amely ezernyi fogyasztó egyéni tapasztalatait sűríti magába, nyílván sokkal „kézreállóbb”, mint a hagyományos tömegtermelés – vevőktől függetlenül elkészített – terméke. Ha a tömegtermelésnél – mint korábban megfogalmaztuk az ellenoldalú felek viszonyát egyszeri kalandként aposztrofáljuk, akkor a mass customization házasság. Nem túlzás azt állítani, hogy a tömegesen testre szabott termék a vevő és az eladó „koprodukciójában” készül. Ezért is lehet a termék annyira felhasználóbarát, mint amennyire azt tapasztaljuk. „A jelenlegi marketing arra buzdítja a terméktervezőket, hogy hallgassanak a fogyasztókra, gyűjtsék össze a fogyasztói igényeket és preferenciákat. Ezek, az adott piaci szegmensre érvényes fogyasztói igények beépülnek a termék-tervezés folyamatába, aztán az ily módon azonosított terméket szállítják a piacra. A tervező dolga ekkor az, hogy egyensúlyozzon a költségekkel a termék minősége és a terméknek a fogyasztó által kívánt teljesítménye között. Az elérendő cél az optimális terméktervezés, amellyel a termék az adott piaci szegmens érzékeny pontját találja el.” (John és mások [1999] 84. o.) A felhasználóhoz, klienshez való közelség, a felhasználó kényelmének előtérbe helyezése világlik ki az alábbi jellemző példából is.

A 8,6 millió tagot számláló, egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó óriás cég, a Kaiser Permanente a web-et használja arra, hogy fogyasztóival párbeszédet folytasson. A cég honlapján a tagok orvosi enciklopédiákat olvashatnak, bizalmas kérdéseket tehetnek fel ápolóknak és gyógyszerészeknek. A Kaiser Permanente kliensei olyan vitafórumokon vehetnek részt, amelyeken a terhességtől kezdve a gerontológiáig számos kérdéssel foglalkoznak. Ezek irányított fórumok, a Kaiser orvosai és pszichológusai minden beérkező levelet, kérdést elolvasnak és megválaszolnak. Gyakran adnak tanácsot s korrigálják a téves információkat. Nincs reklámozás. A szolgáltatást igénybe vevők egy kilencede azt állítja, hogy olyan adatokat talál a web-en, amelyek birtokában már nem kell elmennie az orvoshoz. (Stewart [1999] 159. o.)




A cikk első része

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!