Az Európai Bizottság indítványa alapján a jelenlegi 4-ről 12 hónapra növekedne a munkaidőkeret anélkül, hogy arról a kollektív szerződés rendelkezne. Lehetőség nyílna olyan tagállami szabályozásra is, amely alapján az ügyelet részben vagy egészben nem számítana munkaidőnek. S végül: várhatóan eltörölnék az önként vállalt többletmunka lehetőségét, és szigorítanák az opt out ("kívülmaradás") megállapodások törvényi garanciáit - számolt be a Világgazdaság.
A módosítás során meghatározó szerephez jutnak az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései is. Ezek többek között kimondták, hogy a munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás (ügyelet) teljes egészében munkaidőnek minősül. Bár a konkrét jogesetek az egészségügyre vonatkoztak, minden olyan gazdasági ágra kisugároznak, ahol ügyelet van.
Ezekkel az ítéletekkel igen sok tag- és jelölt állam, köztük Magyarország nemzeti joga jelenleg nincs összhangban - nyilatkozta a Világgazdaságnak Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. A jelenlegi hazai szabályozás szerint az ügyelet és a készenlét általában nem vagy csak részben számít bele a munkaidőbe.
Kapcsolódó anyagok
Korlátozná az EU a fokozott túlórázást
EU-vita a munkaidő maximalizálásáról
Brüsszel támadja a brit túlórázókat
Szigorú szabályok lesznek a munkaidő meghosszabbítására
Az EU jelenlegi és majdani tagjai igencsak nehéz helyzetbe kerülnek a munkaidő irányelvének módosításával - vélik szakértők. Különösen kritikus helyzet alakulhat ki ott, ahol mindennapos gyakorlat az ügyelet és a készenlét, miután a munkaidő meghosszabbításának még szigorúbb szabályai lesznek - írja a Világgazdaság.
