Az idei BÖF másik német előadása egy nálunk gyakorlatilag teljesen ismeretlen színházi alkotásmódot mutat meg közelről. A német színházi élet egyik legsajátosabb színfoltjának számító, Rimini Protokoll néven elhíresült rendezőcsoport, Helgard Haug, Stefan Kaegi és Daniel Wetzel újfajta dokumentarista színháza nem irodalmi szövegekre, hanem a valóság teatralizált tükörképére, "on stage" másolatára épül. Az alkotók nem dolgoznak előre megírt szövegekkel; a témaválasztást és a helyszín kijelölését aprólékos kutatómunka követi; a többnyire civil szereplők részben saját szavaikat, részben a valóság által rögzített dokumentumokat használják. A fesztiválon bemutatandó, Blaiberg und sweetheart19 című produkciójukban az internetes társkeresők és a szívtranszplantáció világát helyezik egymásra a "szív küldi szívnek szívesen" sajátos, újfajta értelmezését nyújtva; a szerepeket az új, transzplantált szívvel élő, illetve az életük párját az interneten megtalált amatőr színészek játsszák.
Természetesen láthatunk új, hazai produkciókat is. Egészen különleges bemutatót tart Balázs Zoltán társulata, az utóbbi időben a magyar független színház meghatározó társulatává vált Maladype Színház. A zseniális lengyel drámaíró, a hazánkban alig-alig játszott Stanisław Wyspiański verses drámáját, az Akropoliszt az alkotók sajátos operalibrettóként értelmezték; lehetőséget teremtve ezzel a korábban már Genet Négerek- jéhez is eredeti zenét komponáló Sáry Lászlónak arra, hogy megalkossa a mű zenéjét. A bemutató további érdekessége, hogy létrehozásában Balázs Zoltán mellett rendezőként vesz részt Zsótér Sándor is - így két, sok ponton érintkező, ám különböző rendezői szemlélet formálhatja a produkciót.
Mándy Ildikó A.D. című előadása Albrecht Dürert idézi, a XV. század "kulturális turistáját", aki a különböző kultúrák közti párbeszédet az alkotófolyamat részének tekintette, s aki egész életében kereste azokat az ötleteket, technikákat, melyek segítségével utat találhat a realista és absztrakt koncepciók összetett megjelenítéséhez. Az A.D. fókuszában a reneszánsz és a pop-art áll. Az előadásban táncosok, filmesek, képzőművészek, zenészek dolgoznak együtt; a játszótéren belülre kerülő, forgószékekre ültetett nézők szeme előtt táncszólók, mozgó installációk, filmvetítések zajlanak.
Bemutatkozik a Fringe Fesztivál egyik győztese, a Q-Team is. A Berlinben báb- és színházrendező szakon végzett Kuthy Ágnes és a fiatal bábművészekből verbuválódott Bábrándozók fúziójaként létrejött társulat "mai man az általános én" című előadásában videoklipek és szépirodalom, kultúrtörténeti mítoszok és mai kommersz, pszichológia és horoszkóp, egyszóval kaotikus világunk összetevői keverednek. Itt találkozik Faust a Mátrixszal, a graffiti a Bibliával, a filozófia a reklámmal, az írásvetítő az emberi érzelmekkel. És "találkoznak" a különböző bábos, vizuális és színészi technikák is.
