[ajanlo=297][igazitas=left/]Az Európai Unió még mindig az USA és Japán mögött kullog kutatás-fejlesztés tekintetében. Míg az EU a hazai össztermék (GDP) 1,9 százalékát költötte K+F-re 2003-ban, ez az arány az Egyesült Államokban 2,6, Japánban 3,2 százalék volt. Kína 1,3 százalékot áldozott, de a kutatásra költött összeg erőteljesen nő, miközben az unióban stagnál - jelentette ki Janez Potocnik, az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa. Hozzátette: a tagországok korábban arra tettek ígéretet, hogy a K+F kiadásokat a GDP 3 százalékára növelik, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen.
Potocnik szerint az Európai Unió veszített vonzerejéből a magánbefektetők körében a K+F beruházásokat tekintve, a technológiai cégek nem tudnak kockázati tőkét bevonni. Ugyan Európában több tudományos és műszaki szakembert képeznek, mint az Egyesült Államokban, vagy Japánban, de kevesen választják munkaként a kutatást. A biztos bírálta az alacsony fizetéseket, valamint a koordináció hiányát is, írja az MTI.
Hazánkban tavaly 3,5 milliárddal több jutott kutatás-fejlesztésre, mint egy évvel korábban, a GDP-hez viszonyított arány azonban csökkenést mutat. 2003-ban 0,95 százalék volt az arány, a 2004-es eredmény számítása pedig még tart. Egy múlt heti KSH jelentés szerint a GDP 0,88 százalékát áldozta hazánk kutatás-fejlesztésre, ezt az adatot azonban a hivatal később visszavonta.
Míg a hazai felsőoktatásban és a költségvetési kutatóhelyeken kevesebbet költöttek K+F-re, addig a vállalkozások ráfordítása 15 százalékkal nőtt. Jelenleg 500-600 cég végez itthon innovációs tevékenységet. A sikeres hazai fejlesztéspolitika érdekében meg kellene tízszerezni a K+F-re költő vállalatok számát, s meg kellene határozni a terület helyét is a magyar gazdaságban.
Menedzsment Fórum
Szorosan az EU mögött Kína a kutatás-fejlesztésben
A kutatás-fejlesztés területén is felzárkózott Kína az Európai Unióhoz. Miközben az unióban stagnál a kutatásra költött összeg, az ázsiai országban dinamikusan nő.
