Az utóbbi 80 év legnagyobb közszolgálati sztrájkjára Nagy-Britanniában került sor kedden. A dolgozók felhördülését a nyugdíjjogok tervezett szigorítása okozta, melynek értelmében a jövőben nem tennének különbséget a munkavállalók között. Jelenleg a közszférában tevékenykedők 60 éves korukban vonulhatnak nyugállományba, ha életkoruk és ledolgozott éveik száma együtt kitesz legalább 85-öt. A brit törvényes nyugdíjkorhatár ugyanakkor 65 év, és aki 60 éves korában korkedvezményes nyugdíjba akar vonulni, az az állami nyugdíj kétharmadát kapja csak. A tervezet számos szakszervezet nemtetszését váltotta ki, így mintegy 400 ezer ember lépett kedden 24 órás sztrájkba.
Franciaországban a fiatalok vonultak utcára az elbocsátásukat megkönnyítő reformtörvény miatt. A rendőrség különleges készültséggel vonult fel, hogy megakadályozza a rendbontást. A szakszervezetek egyhangúlag utasították el a miniszterelnök meghívását az intézkedés módosítására vonatkozóan, mivel ragaszkodnak a jogszabály teljes visszavonásához.
Kicsit északabbra a söripari dolgozók protestáltak kedden munkahelyük megszűntetése miatt. A belgiumi Leuvenben az InBev átszervezése és a sörgyár egyes részlegeinek Közép-Európába helyezése miatt hallatták hangjukat a munkások. A 2000 dolgozó a vállalat székháza előtt tüntetett, így a négy belgiumi üzemből háromban állt a munka, a negyedikben pedig csak csökkentett mennyiséget termeltek. Az átszervezéseket február végén jelentette be a vállalat, mely a lépéssel 188 munkahelyet teremtene Magyarországon, s 107-et Csehországban.
Szerdán a német fém- és elektronikai iparban tevékenykedők tartottak figyelmeztető sztrájkot. A legnagyobb megmozdulásra a Ford művek előtt került sor, ahol háromezer ember gyűlt össze. Észak-Rajna-Vesztfáliában közel kétezer ember vett részt az első sztrájkhullámban, Bajorországban másfél ezer. Itt érintett volt a müncheni Epcos, az Infineon és a Bosch, valamint az augsburgi MAN Roland. Alsó-Szászországban kilenc üzemből 1100 dolgozó tett eleget a szakszervezet felhívásának, érintett volt a Varta Hannoverben és a MAN haszonjárműveket előállító egysége Salzgitterben. Az IG Metall szakszervezet 5 százalékos bér- és fizetésemelést akar a 3,4 millió érintettnek, míg a munkaadói oldal eddig nem terjesztett elő ajánlatot, de 1,4 százalékról, mint "elosztási játéktérről" beszél.
Míg Európa nyugatibb felén bevett módszer a munkabeszüntetés, addig hazánkban igen ritkán élnek ezzel a lehetőséggel a dolgozók. Ezt szakértők a szakszervezetek hiányával és szervezetlenségével magyarázzák. Emellett sokan munkahelyük elvesztésétől is félnek, s a keddi paksi sztrájk nyomán történt elbocsátás után valószínűleg nem is alaptalanul.
A statisztika szerint évente tíz alatt mozog a sztrájkok száma, a résztvevőké pedig utoljára 2001-ben haladta meg a 21 ezer főt. Pedig minden adott volna a nagyobb intenzitáshoz. Az 1989-es VII. törvény szabályozza a kérdést, eszerint a sztrájkhoz való jog a munkavállalók elidegeníthetetlen joga, a törvényekben meghatározott feltételek szigorú betartása mellett.
Menedzsment Fórum
