A miniszter felelőtlennek nevezte azt a költségvetési módosító indítványt, amely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) állami forrásainak egymilliárd forintos megkurtítását javasolja. Úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben erősíteni, nem pedig gyengíteni kell az ÁFSZ tevékenységét.
A miniszter beszámolt arról, hogy 2008-ban novemberig egyértelműen javult a foglalkoztatási helyzet Magyarországon. Kiemelte, hogy 32 ezerrel nőtt a főiskolai, 30 ezerrel pedig az egyetemi végzettséget igénylő munkahelyek száma, és ugyancsak emelkedett a teljes gazdaság munkaerő-igénye.
Erre a kedvező helyzetre "zúdult rá" a gazdasági válság, fogalmazott a miniszter. A romló, már 2-3 százalékos gazdasági lassulással számoló előrejelzések fényében Szűcs Erika reálisnak nevezte a munkanélküliek számának a sajtóban felvetett 150 ezres növekedését. Hozzátette: a tárca igyekszik olyan segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, amelyek segítségével - például ideiglenesen csökkentett munkaidő bevezetésével - a munkahelyek megőrizhetők. Szűcs Erika ezt "munkaerőpiacon belüli megoldásnak" nevezte.
A miniszter hangsúlyozta: a recesszió kezelésére a Munkaerő-piaci Alap eszközein túl az Új Magyarország Fejlesztési Tervből is jelentős forrásokat szánnak. Szűcs Erika újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a járulékcsökkentés ötlete "közgazdaságilag értelmezhetetlen" egy recesszióban, hiszen szűkülő piacokon nem a kapacitások bővítése, hanem épphogy visszafogása indokolt.
Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára úgy vélekedett, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci trend az atipikus, azaz a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák, így a rugalmas foglalkoztatás, a távmunka és a részmunka irányába mutat. Az államtitkár a válság kezelésében sokkal aktívabb állami szerepvállalást tartott szükségesnek, és kulcskérdésnek nevezte az ÁFSZ modernizálását, fejlesztését.
MTI/Menedzsment Fórum
