Évek óta tartó vita után az állam igyekszik kézbe venni a repülőgépgyártás sorsát: idén februárban az orosz elnök elrendelte, hogy egyetlen szervezetben kell egyesíteni a gyártókat, és a mintegy egymillió alkalmazottat foglalkoztató ágazatot újjá kell szervezni, hogy a gyors gazdasági növekedés igényeit, valamint a külföldi igényeket is ki tudja elégíteni.
Az egyes kis orosz repülőgépgyártókkal az a probléma, hogy az alapanyagtól a késztermékig mindent maguk gyártanak, nem kellően tőkeerősek, és gondjaik vannak azzal, hogy befektetőt találjanak. A megoldást az ágazati szakértők a szakosodásban látják, valamint abban, hogy a repülőgép-fejlesztéseket a gyártók közösen hajtsák végre.
Az ágazati fedőszervezet első projektje egy orosz regionális repülőgép (RRJ) kifejlesztése lenne, 95 férőhellyel. A nemzetközileg is versenyképes hazai gépet 2008-ig akarják kifejleszteni, több olyan külföldi cég bevonásával, amelyek Oroszországban már működnek.
Az Aeroflothoz kerülhetnek az állami részesedések
A közlekedési tárca azt fontolgatja, hogy az Aeroflotba helyezi a konkurens légitársaságokban meglévő állami részesedéseket. Ez a terv az orosz vagyonügynökség szerint sokkal üdvösebb elképzelés, mint az AiRUnion holding létrehozása a szintén 51 százalékban állami KrasAir körül, ami az állami részesedés elmosódásával járna. (A KrasAir, a Domodedovo Airlines, a Samara, az Omskavia és a Sibaviatrans fúziója 42 százalékos állami hányadot eredményezne az AirUnionban.)
Ha az Aeroflot kapná meg a konkurensek állami pakettjeit, akkor ismét monopolizálhatná a piacot, mint a szovjet időkben. Mindamellett a Kreml az utóbbi időben feltűnő hajlamot mutatott a stratégainak ítélt ágazatok ellenőrzés alá vonására. Elemzők az Aeroflotnak adják a legtöbb esélyt a töredezett orosz légi közlekedési piac egységesítéséért vívott, várhatóan elhúzódó csatákban. Az orosz állam 61 légitársaságban bír részesedéssel, és 57-et birtokol teljes egészében.
