Tárgyalászárás 2002 végéig

Ennek érdekében Brüsszel többek közt arra készül, hogy márciusra teljes körű javaslattal áll elő a személyek szabad mozgását érintő tárgyalási fejezet kapcsán.

Az EU soros elnöksége nem csupán a nizzai csúcson jóváhagyott "útitervben" az idei első hat hónapra kitűzött kilenc fejezetet szeretné júniusig érdemben megvitatni. Svéd jelzések szerint eredményes egyeztetést folytatnak a következő két EU-elnökség -- a belga és spanyol diplomácia -- illetékeseivel annak érdekében, hogy az eredetileg 2002-re ütemezett mezőgazdasági és regionális politikai témakör egyes részeit is napirendre tűzhessék már az idei év első felében.

EU-diplomáciai források arról is beszámoltak ugyanakkor, hogy november óta az Európai Bizottság egyelőre semmilyen újabb tervezetet nem juttatott még el a tagországokhoz. A testületnek mintegy 150 tervezetet kellene átadnia az elnökségnek úgy, hogy utána elég idő maradjon a közös álláspontok kitárgyalására is.

Bennfentesek szerint a nehezebb fejezetek esetében a bizottságnak mintegy öt hétre van szüksége a brüsszeli javaslat formába öntéséhez, míg a tagországok közötti egyeztetés az ezzel foglalkozó bővítési munkacsoporttól legalább két-három hetes tárgyalást feltételez. Azaz egy-egy fajsúlyosabb témakörnél akár nyolc hétre is szükség lehet a végső napirendre tűzéshez.

Verheugen most mindehhez képest sietett leszögezni idei első nemzetközi sajtóértekezletén, hogy a bizottság kész és képes is az elvárásoknak megfelelni, és az "útitervben" jelzett témákban a közös EU-álláspontra vonatkozó tervezeteket elkészíteni. Szakértők ennek kapcsán rámutatnak, hogy Brüsszel dolga ezúttal sokkal nehezebb, mert a jelölt országok álláspontjainak tudomásulvétele mellett az azokban foglalt kérésekre és igényekre is olyan válaszjavaslattal kell majd előállni, amit mind a 15 tagállam képes magáévá tenni.

Az első fél év témái közül ez a legélesebben a személyek szabad mozgása kapcsán merülhet fel, amelynél több tagország is jelezte, hogy a leendő új tagállamokból érkező munkaerő bebocsátásnak átmeneti korlátozását szeretné kérni. Verheugen visszatérően utalt arra, hogy még jelenleg is folyamatban van olyan tanulmányok készítése, amelyek a jelölt országokból érkező munkaerő megjelenésének várható következményeit hivatottak feltárni, s amelyek elkészülte előtt korai bármilyen végleges közös álláspont-tervezetet feltételezni.

Több kérdés is érintette a mezőgazdasági fejezet érdemi tárgyalásának már idei megkezdését, ennek kapcsán azonban Verheugen minden esetben emlékeztetett a tárgyalási "útitervre", amely csak 2002-ben készül a téma tényleges megvitatását napirendre tűzni. A bővítési biztos ennek ellenére úgy vélte, hogy a nizzai menetrend tartható lesz. Mint fogalmazott, a "dátumkérdés" a decemberi csúcs után immár túlhaladottá vált: a nizzai csúcs "világos menetrendet" fogadott el, és az ott jóváhagyott dokumentumok alapján "egyértelmű ablak nyílt az első csatlakozások" bekövetkeztére. Így a folyamatban élenjáró országokkal a tárgyalásokat "2002 végére be kellene fejezni", és ezeknek az országoknak "2004-ben képeseknek kellene lenniük" az európai választásokon való részvételre -- mutatott rá.

Megfigyelők emlékeztetnek, hogy a nizzai csúcs bővítési állásfoglalása valójában ennél árnyaltabban fogalmazott. A 2004-es év dátumszerűen nem is szerepelt a csúcs záróhatározatában, csupán a tizenötök azon "reményének" kifejezéséről volt szó, hogy az uniós reformok megoldása utat nyithat az európai választásokon való részvétel lehetősége előtt.

Szakértők szerint jó esélyt adhat ugyanakkor a tárgyalási folyamat gyorsításának az az új kezdeményezés, amely az Európai Bizottság és az egyes tagjelöltek közötti eddigi nehézkes írásos "papírcsere" helyett a bonyolultabb fejezetek esetében a közvetlen, szakértői szintű konzultációk bevezetésére készül. Az első ilyenre - éppen a személyek szabad mozgásáról -- január végén kerül majd sor a belga fővárosban.