Mint ismertette, a főváros előzetesen 15,1 milliárd forintos visszavételi árról egyezett meg a két külföldi befektetővel. Ha 90 napon belül nem jön létre a megállapodás, a főváros él a rendkívüli felmondás lehetőségével.
Tarlós István közlése szerint a főváros az 1997-ben kötött szerződésben kötelezően előírt visszavásárlási összeghez képest 1,4 milliárd forinttal kedvezőbb összegért juthat hozzá a társasághoz, s a városban maradhat a következő tíz évben kifizetendő mintegy 33 milliárd forintos menedzsmentdíj is.
A főpolgármester bírálta a témában megjelent egyik újságcikket, amely szerint háromszoros áron egyezett volna meg a vízművek visszavételéről. Álláspontja szerint ez éppen ellenkezője a történteknek, s súlyosan sérti az újságírásra vonatkozó passzusokat. Mint ismertette, a menedzsmentdíj és a szerződéses ár együtt mintegy 49 milliárd forintot tesz ki, vagyis csaknem harmada az az összeg, amely a szándéknyilatkozatban szerepel.
A zárt ülésen hozott határozat szerint a főváros megszüntetné a francia Suez Environnement céggel és a német RWE társasággal 1997-től fennálló szindikátusi és menedzsmentszerződést, valamint a részvényeket a fővárosra ruházná át. A megállapodás részleteit a pénzügyi forrás megjelölésével ismét a közgyűlés elé kell terjeszteni.
Tarlós István arról is beszámolt, hogy a visszavásárlás nem érinti a főváros költségvetését, az összeget részben maga a vízművek, részben más közszolgáltató cégek biztosítják. Hozzátette: az sem kizárt, hogy a társaság a saját jogán hitel vesz fel.
A főpolgármester kitért arra is, hogy a külföldi felekkel csaknem fél éve egyeztetnek különféle szakemberek, jogászok, akadémikusok és Magyarország párizsi nagykövetének bevonásával.
MTI
