A KSH adatai szerint 1990-ben 33,7 milliárd forintot költöttek K+F-re, majd a következő évben 27,1 milliárd forintot fordítottak ugyanilyen célra.
Ezt követően a K+F-re fordított összegek évről-évre nőttek, s 1995-ben elérték a 42,3 milliárd forintot. Két évvel később már 63,6 milliárd forintot, 1998-ban 71,2 milliárd forintot, 1999-ben pedig 78,2 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. A KSH kimutatta azt is, hogy tavaly a K+F-re költött összeg a bruttó hazai termék (GDP) 0,82 százalékát tette ki. Két évvel ezelőtt a GDP-hez viszonyított arány 0,68 százalék volt, míg 1990-ben 1,61 százalékot tett ki. A GDP-hez viszonyított arány 1994-ben csökkent 1 százalék alá, s 1996-ban érte el 0,67 százalékos mélypontját.
A 2000. évvel kapcsolatban a KSH kimutatta, hogy a kutatóhelyek száma csak mérsékelten nőtt, s a bővülés nagyobbik része a felsőoktatási kutatóhelyek körében következett be. Az elmúlt évben 2.012 helyen folyt kutatás-fejlesztés, míg 1999-ben 1.887 helyen. A K+F-helyek száma 1990-óta folyamatosan emelkedik, 11 évvel ezelőtt 1.256 helyen folyt ilyen tevékenység. A KSH szerint a kutatás, fejlesztés forrásainak összetételében tavaly nem történt lényegi változás: az állami költségvetés és a vállalkozások finanszírozták a kutatási tevékenység több mint nyolctized részét. Ugyanakkor az elmúlt évben számottevő volt a nemzetközi források részesedése is, ami 1999-hez képest kétszeresére nőtt, s elérte a 11,2 milliárd forintot.
Tavaly 105 milliárd forintot költöttek kutatásfejlesztésre
Az elmúlt évben Magyarországon 105,4 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre (K+F), ami folyó áron 34,7 százalékkal több az 1999. évi összegnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből.
