Az állam mentette meg a csődtől a BKV-t
A BKV likviditási mutatói a korábbi években sem voltak optimálisak, 2011-ben további romló tendencia mutatkozott, amely a vállalat egyre kritikusabb likviditási helyzetét tükrözi - olvasható a BKV tavalyi beszámolójának kiegészítő mellékletében. A cég elismeri, hogy év közben voltak olyan időszakok, amikor napi likviditási gondjaik voltak. A fentiek alapján ha nem egy állami cégről lenne szó, akkor azt mondhatnánk, hogy a BKV halálra van ítélve, gyakorlatilag csődben van.
A közlekedési vállalat életben tartása miatt tavaly a 32,2 milliárd forintos állami normatív támogatás mellett három részletben összesen 24 milliárdos állami segítségre volt szüksége a BKV-nak. Márciusban tíz-, augusztusban kilenc-, míg december elején további ötmilliárd forintot kapott az államtól a cég.
"A társaság fizetőképességének megőrzéséhez és a felhalmozott adósságállomány csökkentéséhez változatlanul szükség van a magyar állam és Budapest Főváros Önkormányzatának támogatására" - olvasható. Emellett a cég a likviditás biztosítására év közben folyamatosan folyószámla-hiteleket vett igénybe, melyek állománya az év végén 16,46 milliárd forint volt. A záró hitel- és kölcsönállomány együttesen 56,25 milliárd forint volt. "A fenti mutatók kedvezőtlen értékei rontják a vállalat hitelfelvételi esélyeit is" - olvasható a beszámolóban.
Az összesen 56,2 milliárd forintos állami működési támogatás mellett a BKV további 45,2 milliárd forintnyi beruházási támogatást kapott, melyből a legnagyobb tétel a négyes metró 29 milliárdos összege volt. Emellett 15,3 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás érkezett a Fővárosi Önkormányzattól.
Idén sokat kell törleszteni
A BKV kötelezettségállománya kismértékben csökkent 2011-ben, az év végén 117,7 milliárd forintot tett ki. Jelentős volt az átrendeződés ugyanakkor a rövid- és a hosszú lejáratú kötelezettségek között, mivel az idén 35,8 milliárd forintnyi törlesztés lesz esedékes, és ezt át kellett sorolni a rövid lejáratú kategóriába.
A cég hitelállománya számottevően csökkent, hiszen a 2010-es 63,8 milliárd forint után 56,25 milliárdot tett ki. Ez annak volt köszönhető, hogy 16,2 milliárd forintos törlesztés mellett csak 8,6 milliárdnyi új hitelt vett fel a vállalat. A szállítói kötelezettségek állománya azonban 39,8 milliárd forintról 49,9 milliárdra emelkedett, amiben a legnagyobb tételt a négyes metróhoz kapcsolódó 30,1 milliárdos adósság tette ki. A pénzügyi lízing és az egyéb kötelezettségek állománya kismértékben csökkent az előző évhez képest.
Különösen aggasztó, hogy a BKV hosszú lejáratú kötelezettségeinek állománya mindössze 6,6 milliárd forint volt az év végén, a fennmaradó 111,2 milliárd rövid lejáratú hitel volt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a cég saját bevallása szerint eladósodottsági mutatói rontják hitelfelvételi esélyeit, akkor nem sok jónak néz elébe a közlekedési vállalat, mivel ezt a hitelállományt hamarosan vagy törleszteni kell, vagy pedig újabb hitellel kell megújítani.
Nagyot buktak az Alstom bankgaranciáján
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a BKV tavaly közel hatmilliárd forintos mérleg szerinti veszteséget szenvedett el, ami jórészt a pénzügyi műveletek 6,5 milliárdos veszteségének volt köszönhető, üzemi szinten ugyanis nyereséges volt a cég.
A pénzügyi műveleteken belül azonban van egy érdekes tétel: a metrószerelvényekkel kapcsolatos huzavona több mint másfél milliárd forintos veszteséget hozott a BKV-nak. A cég ugyanis 2011-ben felbontotta a szerződést a francia Alstommal, mivel nem sikerült megszerezni a szerelvények típusengedélyét, így 107,9 millió eurós bankgaranciát hívott le a BKV. Ez 30,1 milliárd forintos könyv szerinti értéken került be. Júliusban azonban a két cég újraélesztette a szerződést, így a bankgaranciát is vissza kellett utalni, azonban a forint gyengülése miatt ebből 1,533 milliárd eurós árfolyamvesztesége származott a cégnek.
Beke Károly
mfor.hu
