Az év első negyedében a kedvező külső konjunktúra és a belső keresletélénkítő gazdaságpolitika nyomán erősödött a magyar gazdaság növekedése. A 4,5 százalékos GDP emelkedést kínálati oldalról az ipari kibocsátás hajtotta leginkább, amely 13 százalékkal nőtt - az egy évvel korábbi 2 százalékkal szemben. Az építőipar a tavalyi magas bázison is 8 százalékos növekedést tudott felmutatni annak ellenére, hogy a lakásépítés visszaesett. Határozottan erősödött a kiskereskedelemi forgalom dinamikája (2,8 százalékról 6,5 százalékra), és jó ütemben emelkedett - ugyancsak a magas bázis ellenére - a szállítási ágazat teljesítménye. Csupán a mezőgazdaság jelzett mérséklődő teljesítményt, amire a termékfelvásárlás és az állatállomány csökkenéséből következtethetünk.
A növekedést a beruházások húzták
A növekedést keresleti oldalról továbbra is a beruházások és az exportkiszállítások húzták - a fogyasztás némi élénkülése mellett. A kivitel euróalapon számított növekedési üteme majdnem megduplázódott az egy évvel korábbiakhoz képest. A beruházások dinamikája is határozottan erősödött, megközelítette a 10 százalékot.
Az infláció 2,5 százalékra mérséklődött, ezen belül historikusan alacsony szintre, 0,6 százalékra csökkent a maginfláció mutatója. Ennek, valamint a vártnál nagyobb jövedelemkiáramlásnak és a béreket terhelő elvonások csökkenésének köszönhetően javult számottevően a foglalkoztatottak jövedelempozíciója, a reálkeresetek ugyanis 5,7 százalékkal emelkedtek.
Ugyanakkor a munkaerőpiac utóbbi időkben tapasztalt kedvezőtlen tendenciáiban nem látszik érdemi elmozdulás. A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, ám csupán a statisztikai hibahatáron belül, a munkanélküliség rátája viszont tovább emelkedett.
Távolodás a maastrichti kritériumoktól
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletben nyilvántartott hiánya (önkormányzatok nélkül) az év első három hónapjában több mint 300 milliárd forinttal magasabb volt a 2005. I. negyedévinél, és meghaladta az egész évre előirányzott deficit felét. A kedvező növekedési pálya fenntarthatóságát kockáztatja az államháztartás továbbra is emelkedő finanszírozási szükséglete, aminek a hatása ez ideig a 2005 szeptemberéig mérséklődő kamatpálya elakadásában és a gyengébb forintárfolyamban jutott kifejezésre.
A reál GDP ütemét meghaladó reálkamatláb, a gyengébb forint és az államháztartás hiányának emelkedése következtében nőtt az államadósság. A magyar gazdaság az első negyedévi kedvező reálteljesítmény ellenére a korábbiaknál távolabb került a maastrichti kritériumok teljesítésétől. A pénzügyi befektetők, piacok mindenekelőtt e tekintetben várnak radikális fordulatot az új kormánytól.
Petschnig Mária Zita
Pénzügykutató Rt.
