Terítéken a hírközlési törvény

Bár témája szerint a parlament a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és árú hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása, illetve a piaci verseny érdekében kezdi meg ma az egységes hírközlési törvény (ehtv.) részletes vitáját, annak bizonyos pontjai nem harmonizálnak a teljesen szabad versenyt célzó EU-rendelkezésekkel. A szöveg több részét kifogásolják továbbá az alternatív távközlési szolgáltatók és a fogyasztóvédelmi szervezetek is.

Az európai uniós szabályozással több ponton sem egyeztethető össze az ehtv.-nek az a formája, melynek részletes vitáját ma kezdi az Országgyűlés. A fokozatosan bevezetett uniós rendeletek ugyanis a teljesen szabad piac megvalósítása mellett vannak, míg Magyarország az aszimmetrikus szabályozás néhány sajátos megoldása miatt egyedülálló helyzetbe kerülhet.

A törvénytervezet nem teszi kötelezővé az előfizető és a telefonközpont közötti vonal -- helyi hurok -- piaci alapon való megnyitását akkor, ha azt a tulajdonosnál egy nagyobb cég kéri. A "kicsiknek" ez a védelme a gyakorlatban azt jelenti például, hogy az ország több fontos városában jelen lévő Vivendi-csoportnak nem kötelező vonalait a Matáv előtt megnyitnia még a teljes liberalizáció után sem. Itt majd csak a Vivendinél kisebb cégek kezdeményezhetnek egyazon telefonvonalon keresztül szolgáltatási versenyt.

Ahogy Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke mondja, a Vivendi-csoport területén a verseny korlátozott lesz, hiszen a Matáv Rt.-vel szemben nincs szerződéskötési kötelezettsége, és a tőkehiányos HTCC megjelenésétől sem kell tartania. A HTCC területén valószínűleg egyáltalán nem lesz verseny, mivel nem maradt számára olyan tőkeerős partner -. hiszen sem a Matáv Rt., sem a Vivendi-csoport felé nincs szerződéskötési kötelezettsége --, amely a piacra lépéshez kapcsolódó marketingköltségeket finanszírozni tudná. A képviselő szerint a szabályozás földrajzilag jelentős különbségeket teremt, és gyakorlatilag megfosztja a versenytől a Matáv Rt. területén kívül, például Szegeden, Szentesen, Esztergomban, Gödöllőn, Veszprémben vagy Salgótarjánban élő mintegy 900 ezer lakost. Ennek elkerülése érdekében módosító indítványt terjesztettek elő, mely a vonatkozó szakaszt kihagyná a törvényből.

Bölcskei Imre, a Matáv lapunknak nyilatkozó szabályozási igazgatója elmondta, a cég az aszimmetriából eredő hátrányokat kénytelen tudomásul venni. Az állapot ugyanakkor csak az uniós csatlakozásig tartható, hiszen az ott meghatározott elvekkel ellentétes.

Földrajzi értelemben tehát csak a nemrég indult és ma még csak üzleti kommunikációval foglalkozó alternatív távközlő társaságok előtt szabad az egész ország. Lapunknak azonban még a lakossági telefonszolgáltatásra legesélyesebbnek tartott PanTel Rt. külkapcsolati igazgatója, Cseh Gabriella is úgy nyilatkozott, hogy cégének egyelőre nincs 2002 utánra vonatkozó ilyen értelmű üzleti terve.

A piacon jelenleg még kisebb súllyal bíró alternatív szereplők az aszimmetria elvét támogatják. Az ehtv. mostani tervezetét azonban más szempontból, három ponton -- az internet-telefon, a kábeltévé-hálózatok építése és az úgynevezett vételkörzeti korlátozó rendelkezések kapcsán -- ezek a társaságok is támadják. A GTS, a Kiwwi, a Novacom, a PanTel és a UPC arra figyelmeztet, hogy az általuk alakított kerekasztal szerint a tervezet említett részei korlátozzák a szabad versenyt.

Szintén nem lesz tartható a csatlakozás után a távbeszélő vonalon keresztüli internetezés maximumárának tervezett hatósági megállapítása. Bölcskei Imre szerint a szövegrész "érzelmi okokból" kerülhetett a tervezetbe, hiszen gyakorlati céját -- a szörfözés költségeinek hatósági eszközökkel való csökkentését - aligha érheti el, s uniós környezetben nem alkalmazható. Mint mondja, az internet-hozzáférés díjait a szabadpiaci verseny fogja csökkenteni, ezért felesleges annak felső határát megszabni.

A Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztossága lapzártánkig nem tudta kifejteni álláspontját arról, hogy a kérdéses szövegrészeket milyen céllal építette be a tervezetbe.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) ugyanakkor jogilag kifogásolhatónak tartja az ehtv. azon részét, mely a távközlési szolgáltatóknak engedi a nem fizető ügyfelek központi adatbázisát létrehozni. Álláspontjuk szerint aggályos, hogy ha valaki jóhiszemű, és rajta kívülálló okok miatt nem egyenlíti ki a telefonszámláját, akkor is felkerül a "feketelistára". Ezt elfogadhatatlannak tartja Baranovszki György, az OFE jogi képviselője, aki szerint nem ez a megfelelő megoldás arra, hogy a szolgáltatók csökkentsék kinnlévőségeiket. Ezzel a módszerrel ugyanis nem tudják megkülönböztetni a szándékosan nem fizetőket a tisztességes fogyasztóktól.

Az ehtv. szövege szerint három hónapi számlatartozás után az előfizetőtől bármely másik szolgáltató akár egy éven keresztül is megtagadhatja a szerződéskötést. A fogyasztóvédők azt is aggályosnak tartják, hogy ha az adatbázis kezelését -- mint arra az ehtv. lehetőséget ad -- egy külső cég végzi, akkor könnyen előfordulhat, hogy az érintetteket nem törlik időben a listáról. A másik probléma az, ha valaki szerződést köt egy szolgáltatóval, azzal még nem hatalmazza föl a céget arra, hogy adatait másik társaságnak átadja -- tette hozzá az ügyvéd. Az OFE azt is kifogásolja, hogy a jogalkotók nem kérték ki véleményüket a törvénytervezetről.