Az évek óta tartó adósságleépítés eredményeként 2012 év végén már "csak" 24,3 milliárd euró volt a magyar vállalatok teljes hitelállománya, miközben 2008. szeptember végén még 31,9 milliárdnál jártunk. A szakzsargonban mérlegkiigazításnak nevezett, immár több, mint 4 éves folyamat eredményeként a magyar cégek adóssága 7,6 milliárd euróval csökkent. Ilyen méretű vállalati adósságleépítés egyetlen régiós versenytársunk gazdaságát sem sújtotta, hiszen a szlovénoknál összesen mindössze 899, a cseheknél pedig 426 millió eurós a hitelállomány zsugorodása.
Az Európai Központi Bank (EKB) adatai szerint velük szemben a szlovák vállalatok 464 millió, a lengyelek pedig 1,5, a románok 1,9 milliárd euróval nagyobb finanszírozási keretből gazdálkodhatnak. Vagyis ezekre a gazdaságokra igaz az, hogy a vállalati szektor hitelállománya elérte, sőt jelentős mértékben már meg is haladta a válság előtti szintet.
Ráadásul ha csak az öt éven túl lejáró hitelek állományváltozását nézzük, akkor régiós társainkéhoz képest még "sötétebb a kép". A magyar vállalatok 5 éves hitelállománya ugyanis a 2008 őszi 11,77 milliárd euróról tavaly év végére 8,98 milliárdra csökkent. Ezzel szemben valamennyi régiós ország esetében a hosszú távú, jellemzően beruházási tevékenységet finanszírozó hitelek összege jelentősen nőtt; a lengyeleknél 6, a cseheknél 4, a románoknál 1,28 milliárd, a szlovákoknál 923, míg a magyar vállalatoknál sokkal magasabb eladósodottsági rátával rendelkező szlovénoknál is 148 millióval.
Bármilyen meglepő, a magyar cégek brutális méretű mérlegkiigazítása ellenére a GDP-hez viszonyított hitelállomány még mindig a második legmagasabb a régióban, mivel Románia kivételével valamennyi országban csökkent az adósságráta. Tehát még Lengyelországban és Szlovákiában is, ahol pedig – ahogy fentebb láttuk – nőtt a nominális hitelállomány. Ők ugyanis "kinövik/kinőtték" az adósságukat, vagyis a hitelállományuknál gyorsabban nőtt a gazdasági teljesítményük.
A magyar vállalatoknak a GDP-hez viszonyított adósságállománya 25,1 százalék volt 2012 szeptember végén. (A GDP jelenleg még csak erre az időszakra érhető el.) Nálunk magasabb ráta csak Szlovéniában volt, ráadásul kiugró, 55,82 százalékos szinttel. (A GDP után ez ismét egy olyan adat, ami a szlovén gazdaság problémákra világít rá) A régió többségére jellemző 20 és 22 százalék közötti rátánál "lefele" csak a lengyelek térnek el szignifikánsan.
Rossz a szerkezet
Tehát ha csak a adósságállomány méretét nézzük, akkor régiós összehasonlításban nem lehet azt mondani, hogy kevés hitel lenne a magyar vállalatoknál, sőt, arányaiban nézve nálunk a második legmagasabb ez az érték. Vagyis alapvetően nem igaz az a sokak által megfogalmazott tézis, miszerint kevés hitel lenne a magyar vállalatoknál. Ugyanakkor a hitelállomány szerkezetében - a devizaalapú hiteleken túl - már komolyabb problémákat lehet "felfedezni". Ha ugyanis csak az 5 évnél hosszabb hitelek állományát vetjük össze a GDP-vel, akkor hazánk 9,4 százalékos mutatója a középmezőnyben helyezkedik el, hiszen a szlovénok 22,4 és a csehek 10,8 százalékos mutatója is magasabb.
A beruházási aktivitást is jól mutató 5 éven túli hitelek aránya a teljes adósságállományon belül egyébként éppen a cseheknél a legmagasabb, 50(!) százalékon felüli értékkel, míg Románia (32) és Magyarország (37) esetén a legalacsonyabb. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy 2006-ban még hasonló szinten volt a cseh, a lengyel és a magyar mutató, majd 2008-tól a gazdasági kilátások romlásával, illetve a magyar bankok szigorúbb hitelezési gyakorlatával párhuzamosan a hosszú távú hitelek aránya a teljes állományon belül alaposan visszaesett.
szp
mfor.hu
