Már a 2011-es év második felében több számottevő - úgynevezett elsődleges – részvénykibocsátást (IPO) hajtottak végre internetes cégek, így egyebek mellett a LinkedIn, a Groupon és a Pandora is egy éve lépett piacra. Előzetesen a tavalyi év végére várták az egyik legjelentősebb internetes vállalkozás, a Facebook bemutatkozását is. Ám már akkor felmerült, hogy Mark Zuckerberg, a közösségi oldal vezérigazgatója szándékosan tologatta a piacralépést, hogy a felhasználók száma és az értékesítés volumene növekedjen, így a cég is egyre többet érjen. Az akkori sajtóbeszámolók szerint a 800 millió felhasználóval rendelkező Facebook, további egymilliárdra számított azzal, hogy nagy erőkkel fejlesztett különböző mobileszközökre.
Végül február elején kiderült, hogy a Morgan Stanley vezeti az értékesítési folyamatokat, de a Goldman Sachs, a J.P. Morgan, a Barclays és a Bank of America is segít a részvényeladásokban. Akkor a Facebooknál azzal számoltak, hogy 5 milliárd dollár folyhat be a kibocsátásból.
A kibocsátás árfolyamát ugyan nem lehetett tudni, az azonban már akkor biztos volt, hogy a valaha volt legnagyobb technológiai IPO valósul meg tavasszal a Facebook nyilvánossá válásával. Az pedig április elején vált ismertté, hogy a New York Stock Exchange helyett a Nasdaq-ra kérik a Facebook részvények bevezetését.
Az előzmények alapján meglehetősen ködös volt a kép, a Facebook vezetői meglehetősen optimisták voltak, amit jelzett az is, április elején látott napvilágot a hír, mely szerint egymilliárd dollárért megvásárolják az Instragramot.
Már az év elején körvonalazódott ugyanakkor, hogy a vállalat eredménye a hatalmas növekedési potenciál ellenére is komoly kockázatokat jelent. Hiszen 2012 első negyedévében a cég jelentése szerint 1,06 milliárd dolláros árbevételre tett szert, melynek 82 százalékát a hirdetési bevételek tették ki, a fennmaradó rész pedig a közösségi hálón keresztül érkező kifizetéseket és díjakat jelentette. Ez az összeg akkor az előző év azonos időszakához képest 45 százalékos emelkedést jelentett, előző negyedévhez képest viszont 6 százalékos visszaesést.
A piac a soványka bevételek és nyereség ellenére vakon bízott a Facebookban, amit a tulajdonosok igyekeztek maradéktalanul kihasználni. Így - akkor úgy tűnt - a tervezett 10 milliárd dolláros részvénykibocsátással szemben végül 15 milliárd dollárt szednek be a papírok értékesítéséből. A megnövekedett összeg úgy adódott, hogy egyrészt a korábban tervezett 28-35 dollárról 34-38 dollárra emelték a kibocsátási ársávot. Emellett a régebbi tulajdonosok a tervezettnél nagyobb pakettet adtak össze, így az eredeti mennyiségnél több talált gazdára. A kibocsátást végül 38 dolláros áron bonyolították le.
A Facebook (végül) 16 milliárdos értékű kibocsátása minden idők harmadik legmagasabb IPO-ja lett. Ezzel egyébként a piac 106 milliárd dollárra értékelte a vállalatot. (Összehasonlításként jelenleg a vállalat kapitalizációja elmarad a 60 milliárd dolláros szinttől.) A részvényekkel 2012. május 18-án magyar idő szerint délután fél hat kezdődött meg a kereskedés, bár eredetileg 5 órára volt kiírva a kereskedés megnyitása. A felfokozott érdeklődés miatt azonban a Nasdaq rendszerében technikai hibák keletkeztek, ez pedig később jogi bonyodalmakat okozott, mert voltak, akik nem tudták bevinni ajánlataikat a kereskedési rendszerbe. A kereskedés megindulása után azonnal 12 százalékot emelkedett a részvények árfolyama, mely 38-ról hirtelen 42 dollárra ugrott. Napközben az ár rövid időre elérte a 45 dollárt is, ám a nap végére alig haladta meg a kibocsátáskori 38 dolláros szintet.
A felfokozott érdeklődés ellenére nagy tőzseguruk erősen szkeptikusak voltak a részvénnyel kapcsolatban. Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere például nyíltan kijelentette, hogy esze ágában sincs jegyezni a részvényekből. A hangulatot jól jelezte az is, hogy a közösségi oldal alapítói és korábbi tulajdonosai rendre igyekeztek szabadulni részvényeiktől. A szakértők többsége egyelőre azért ódzkodott, mert nem lehetett látni azt, hol fog ebből az üzleti modellből komoly bevételt és profitot elérni a cég. Tavaly a Facebook 845 millió aktív felhasználót, 100 milliárd "barátságot", 3,7 milliárd dollár bevételt és kereken 1 milliárd dollár profitot tudott felmutatni. Ezek a számok felhasználónként évente átlagosan 4,38 dollár bevételt jelentettek.
A részvény az első nap után folyamatosan csökkent, és két hét alatt 25 dollárig esett, majd onnan június közepén szépen felkapaszkodott, és 30 dollár fölött tudott stabilizálódni az árfolyam. A július végén publikált negyedéves gyorsjelentés azonban ismét léket ütött a papír kurzusán, és zuhanni kezdett. Akkor a vállalat 157 millió dolláros veszteséget szenvedett el, ami részvényenként 8 centes mínuszt jelentett. Az eredmény már csak azért is csalódást keltő volt, mert egy évvel ezelőtt a társaság még 240 millió dolláros teljes, vagyis 11 centes részvényenkénti nyereségről adott számot. A forgalom ugyan bíztatóan növekedett, ám az 1,18 milliárdos árbevétel a cég kapitalizációjához képest sovány volt.
A papírok a gyengébb eredmény után 20 dollár alá estek, és kisebb fellángolásokkal -, amikor fel-fel szúrt az árfolyam 25 dollár környékére – november közepéig itt is maradtak. Pedig október végén a Facebook aktív felhasználóinak száma meghaladta az 1 milliárd főt. Ezzel nagyjából egyidőben jelent meg a vállalat harmadik negyedéves bevétele, ami 1,26 milliárd dollárt tett ki, ez hét százalékkal volt magasabb az előző negyedév 1,18 milliárd dolláros értékénél és 32 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti árbevételt. A profit 372 millió dollár volt, ami azt jelenti, hogy az egy részvényre jutó eredmény 12 cent volt. A társaság azt is közölte, hogy bevételeinek 14 százaléka már mobilos hirdetésekből jött össze, ami a szakemberek szerint az egyik legfontosabb előrelépés volt a harmadik negyedéves számokban. A kedvező hírek némi optimizmust hoztak a részvény esetében, és novemberben elindult az árfolyam felfelé.
A társaság kapcsán az nyilvánosságra került, hogy gőzerővel igyekeznek technikailag is fejlődni, ennek keretében a sajtóban olyan hírek jelentek, meg, hogy a Yahoo! segítségével születhet meg a Facebook webes keresője, illetve az is kiszivárgott, hogy megvenné a népszerű mobileszközökre fejlesztetett üzenetküldő alkalmazást, a WhatsAppot.
A jó hírek ellenére csak mérsékelt emelkedés jellemezte a decembert, a Facebook részvénye a karácsonyi kereskedést 26,93 dolláron zárta, amely csupán 70 százaléka a kibocsátáskor kért 38 dolláros értéknek.
mfor.hu
