- Azt gondolom, hogy ebben a nehéz időszakban kiváló eredménynek számít a profitbővülés, ez elsősorban a költségek nagyon hatékony menedzselésének és a stabil üzleti modell fenntartásának volt köszönhető. Az SAP üzleti modelljének három fő lába van: az új szoftverek értékesítése, az ezekhez kapcsolódó karbantartási szolgáltatások, illetve a professzionális szolgáltatások, beleértve például az oktatást vagy a tanácsadást. A válság hazánkban legjobban az új szoftvereladásokat és a professzionális szolgáltatásokat érintette, becslésünk szerint ez a piac közel 25-30 százalékkal csökkent. A szoftverkarbantartás piaca 8-10 százalékos csökkenést mutatott.
- Ebből a profitból mennyiben vette ki részét a magyar leányvállalat?- 2009-ben az új szoftverek piacán pár százalékos növekedést sikerült elérni annak ellenére, hogy maga a piac is csökkent. Az üzleti szoftverek terén a korábbi 32 százalékos piaci részesedésünket 34 százalékra növeltük, ami szintén azt mutatja, hogy a 8-10 százalékos visszaesés ellenére növekedni tudtunk.
- Az idei tervekről mit lehet tudni?- A globális tervekkel kapcsolatban azt szokták kiemelni a vállalat vezetői, hogy az SAP újra legyen egy növekvő vállalat, érjük el, bevételeink 10 százalék felett növekedjenek az előző évhez képest. Magyarországon az új szoftverek területén 20 százalék körüli növekedést tervezünk, összbevételt tekintve pedig szintén sikerülhet a kétszámjegyű bővülést elérni. A növekedésben jelentős szerepet szánunk az üzleti intelligencia megoldásoknak. Segítségükkel a vállalatok jobb döntéseket tudnak hozni, gyorsabban tudnak reagálni a változásokra.
- Ma Magyarországon a cégek hány százaléka használ valamilyen üzleti szoftvert? Hogyan alakul ez az arány a nagyvállalatok és a kkv-k körében?- Nagyvállalati szegmensben mondhatjuk, hogy 99 százalék használ valamilyen szoftvert. Kis százalékban, de előfordulnak saját fejlesztésű vállalatirányítási megoldások. A vállalati méret csökkenésével fokozatosan csökken az ilyen megoldásokat alkalmazó cégek aránya, egy tavalyi felmérés szerint a kisvállalati szegmensben 60 százalék alatti ez az arány.
- A magyarországi tervek a paletta szélesítéséről vagy a meglévő területeken a részarány növeléséről szólnak?- A nagyvállalati szegmensben kevés olyan cég van, amely egyáltalán nem használ semmilyen SAP-megoldást. A cég másik fontos lába, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol az SAP-nek kisebb a piaci részesedése, és ezekre a szegmensekre próbáljuk pozicionálni megoldásainkat. Ezen a területen kifejezetten nagy potenciál van a kormányzati szektorban és a kkv-k területén.
- Az anyacég terveibe hogyan illeszkedik a közelmúltban bejelentett üzlet, mely szerint az SAP 6 milliárd dollárért felvásárolta a Sybase-t?- Az SAP a stratégiai akvizícióit mindig úgy igyekszik megválasztani, hogy azok valamilyen jövőbe mutató megoldásra, iparágra, lehetőségre mutassanak. Mi nem szoktunk piacot vásárolni, hogy aztán oda a saját megoldásainkat bevigyük. A stratégiai akvizíció azt jelenti, hogy először az újjonnan megszerzett technológiákat integráljuk a saját rendszereinkkel, hogy olyan új megoldást találjuk ki, amire a jövő vállalatainak szüksége lehet. Az új megoldások arra fognak irányulni, hogy akik az SAP-hez hozzáférnek, azok ezt végezhessék mobiltelefonok, laptopok segítségével is, ezeken keresztül könnyebben tudjanak döntéseket hozni, csatlakozni a rendszerhez. Az akvizícióval szintén előbbre jutunk az ún. memória alapú adattárolási és előhívási technológiában, aminek a lényege, hogy sokkal gyorsabb adatelérést biztosít a a hagyományos, lemez alapú technológiánál.
- Nemrég az SAP egyik igazgatója azt nyilatkozta, a mai napig jó döntésnek tartják, hogy annak idején Magyarországra hozták régiós támogató központjukat. Várható még ennek a bővítése, vagy mostanra elérte a maximális létszámot?- A magyarországi üzleti tevékenység kiegészítésére vállalatunk már a 2000-es évek elejétől egy régiós támogató központot és fejlesztő csapatot hozott hazánkba. Mindkét területen a gazdasági környezettől függően, de biztosan bővítést tervezünk a következő években.
- Ön is említette potenciális célpontként az állami szférát. A kormány néhány hónapja jelentett be egy 120 milliárd forintos kiadáscsökkentést. Ez mennyiben érinti az SAP szerződéseit?- Néhány szerződést újra kellett tárgyalnunk, és folyamatosan igyekszünk támogatni a kormány rövid távú törekvéseit. Ezzel együtt a hosszútávú, és hosszú távon fenntartható megtakarításhoz az SAP úgy tud hozzájárulni, hogy segíti a kormányzatot olyan rendszerek megismerésében és implemetálásában, melyek működési költségcsökkenést tesznek lehetővé. Most is sok olyan területet látunk, ahol rengeteg pénz megy el informatikai rendszerek üzemeltetésére, karbantartására. Azt gondoljuk, hogy a mi megoldásainkkal nagy, több milliárdos megtakarítást lehetne elérni, persze ehhez projekttől függően valamekkora beruházási összegre szükség van, de nemzetköti tapasztelatok azt mutatják,hogy ez egy-két év alatt megtérülhet. Sajnos már ezen a területen is jelentősen lemaradtunk a környező országokhoz képest.
Ismereteim szerint a még felhasználható kb. 1800 milliárd forintnyi szabad uniós forrásból a kormány 1000 milliárdot dedikáltan a kkv-szektornak szán az Új Széchenyi Terv és más programok keretein belül. Fontosnak tartjuk, hogy a fennmaradó összegből olyan beruházások is történjenek, melyek hosszabb távon az állam működésében, a kormányzati gépezet működtetésében megtakarítást hoznak. Ezek lehetnek meglévő megoldások kiváltásai, hiszen sok állami intézménynél fordulnak elő agyonfejlesztett egyedi informatikai megoldások, melyeket drágán üzemeltetnek vagy lehetnek zöldmezős beruházások, amelyek szétdarabolt folyamatokat központosítak, egyszerűsítenek.
- Az Önök által megvizsgált állami beruházásoknál mennyi pénzt lehetne megtakarítani ilyen optimalizálással?- Összességében azt gondolom, hogy éves szinten több tízmilliárd forintos spórolásról beszélünk, amit egy jól megtervezett három-négy éves munkával biztosan el lehetne érni.
- Korábban a nemzeti fejlesztési miniszter is elismerte, hogy az infokommunikáció okozta a legnagyobb csalódást a kormány számára, ugyanis átlagon felüli volt a korrupció a szektorban és rengeteg volt a felesleges beruházás az elmúlt években. Ezek szerint a kormány is nyitott az Önök elképzeléseire?- A kormányzati informatika egyik legnagyobb problémája a sok felesleges beruházás. Egy barátom szokta mondani, hogy Magyarországon annyi hardver lett már eladva, hogy fél Európa elműködne rajta. Sajnos a beruházások zöme nem azokon a területeken történtek, ahol strukturális változásokat lehetne elérni a kormányzaton belül és a beruházás hosszútávon fenntartható megtakarítást eredményezne.
Az Új Széchenyi Terv egyik fő célja a kis és közepes vállalatok helyzetbe hozása. Ez mennyiben növelheti az üzleti szoftverek elterjedtségét a körükben?- A kormánynak is elengedhetetlen érdeke, hogy a szürkegazdaság nagy részét adó magyar kkv-szektort valamilyen módon átláthatóbbá tegye, ebben segíthetnek a szoftveres megoldások is. Mi támogatjuk azt, hogy a kkv-k szoftverberuházásait valamilyen önerő mellett pályázatokkal támogassák, szeretnénk, ha ebbe a támogatott körbe a mi szoftvereink is bekerülhetnének. A másik vonulata, hogy ha jól megy a kkv-szektornak, növekedni tudnak, egy kedvező adórendszert kapnak, akkor saját maguk is el fognak jutni arra a pontra, hogy érdemes az átlátható és egyszerű működés érdekében szoftvereket alkalmazni.
- Évek óta az informatikai szakma egyik legnagyobb hazai rendezvénye az SAP World Tour, mely az idén Tihanyban kerül megrendezésre szeptember 13-14-én. Hány résztvevőre számítanak, illetve közülük mekkora a visszajáró vendégek aránya?- Idén több mint 700 résztvevője lesz a konferenciának, ez 8-10 százalékkal magasabb, mint tavaly. Az SAP-nek ez a legnagyobb rendezvénye Közép-Európában. A célunk pedig továbbra is az, hogy olyan innovatív megoldásokról beszéljünk a rendezvényen, melyek az ott megjelenő vállalatvezetőknek megmutatják, milyen előnyökre tudnak szert tenni. A visszajárók aránya nagyon magas, a résztvevők nagyjából kétharmada hosszú évek óta látogatja a rendezvényt.
Beke Károlymfor.hu
