Október elején kezdődtek el a tárgyalások a jövő évi minimálbérről, és közel egy hónap eltelte után sem lehet még semmi pontosabbat tudni, sőt, a legutóbbi információk szerint az álláspontok inkább távolodnak, mint közelednének egymáshoz. Míg a munkaadók több okból kifolyólag is már önmagában az emelés lehetőségében is kételkednek, addig a szakszervezeti oldalról több opciót megemlítettek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban. Pedig jó lenne mielőbb döntésre jutni, hiszen a vállalkozások számára egyáltalán nem mindegy, hogy a jövő évi üzleti terveiket milyen minimálbérrel kalkulálva készítik el. Ennek tudatában tudnak csak dönteni az esetleg béremelésekről is. (Azt, hogy jövőre hogyan alakulnak a bruttó bérek után fizetendő közterhek, illetve a nettó bérek, az mfor.hu bérkalkulátorával kiszámolhatja!)
A helyzeten ráadásul a kormány sem segített, hiszen először olyan drasztikus mértékben emelte volna meg a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékét, hogy jelentősen csökkent volna annak költségelőnye a bérrel szemben - ez pedig a béren kívüli juttatás megszűnését is kiválthatta volna a szakemberek szerint. Végül aztán az eredetihez képest lényegesen kisebb mértékű drágítás fogadott el az országgyűlés. A cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulás így az eredetileg tervezett 27 százalék helyett csak 14 százalékra emelkedik a jelenlegi 10-ről.
Ennek híre egy komoly akadályt hárított el a tárgyalások zökkenőmentesebb folytatása elől, ám akadtak még nyitott kérdések. Az már tudható, hogy bár a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv keretén belül akár a teljes munkáltatói adóterhet elengedi a bér után, az újonnan bevezetésre kerülő adók (például tranzakciós adó, vagy közműadó) átterhelése közvetetten könnyen eltüntetheti a vállalkozás büdzséjéből a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményeivel szert tett megtakarítást.
Változatok a minimálbér emelésére
Jelenleg a minimálbér összege bruttó 93 ezer forint, a szakmai bérminimum pedig bruttó 108 ezer forint. Korábbi információk szerint a kormány által előterjesztett hatástanulmányokban 4,3 százalékos béremelés szerepel, aminek megfelelően a minimálbér 97 ezer forintra, a bérminimum pedig 112 600 forintra emelkedne. Ennél valamivel nagyobb, vagyis 7,4-7,5 százalékos emelést eszközölne a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) 100 ezer forintos minimálbért és 116 ezer forintos garantált bérminimumot szeretne elfogadtatni a következő éve. A legnagyobb pluszterhet pedig a Munkástanácsok javaslata róná a vállalkozói szektorra, hiszen a szervezet a minimálbért közel 13 százalékkal 105 ezer forintra emelné, a szakmai bérminimumot pedig 11 százalékkal 120 ezer forintra.
A realitás talaján mozogva érdemesebb azonban egy inflációkövető béremelést figyelembe venni. A kormány prognózisa szerint az idei évre 5,8 százalékos inflációt várnak, míg a Magyar Nemzeti Bank 5,7 százalékot prognosztizál. Ez utóbbival kalkulálva, 98 300 forint lehetne jövőre a minimálbér, a szakmai bérminimum pedig 114 200 forint némi kerekítés után.
A szakszervezetek által igényelt minimálbér-emelés bérköltség igénye a teljes versenyszférára vetítve 86 milliárd forint lenne - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkástanácsok Szövetségének küldött adataiból. A szövetség úgy véli, a kisvállalkozói adózás bevezetésének köszönhetően 28,5 százalékról 16 százalékra csökken a bérköltség járulékterhe, így a szakszervezetek által igényelt minimálbér-emelés munkáltatói bérköltsége mindössze 1,9 százalékkal emelkedhet. Ám, ahogy azt cikkünk korábbi részében is említettük, az egyéb adóterhek emelkedése és az újak bevezetése mellett már ez is soknak tűnhet. Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy a munkaadók ezúttal még kevésbé pártolják a minimálbér újabb emelését, nemcsak a jövőre életbe lépő új adók jelentette plusz költségek miatt, de emlékezhetünk, hogy a kormány 2012-ben is jelentősen, közel 20 százalékos mértékben megemelte a minimálbért és a bérminimumot is.
Székely Sarolta
mfor.hu
