Törvényesen legkésőbb idén szeptember 30-ig adhatták ki a munkáltatók az előző évben ki nem vett szabadságokat. Ennek elmulasztása esetén már bírsággal sújthatók, ami - az érintett munkavállalók számától, illetve az egyéb szabálytalanságoktól függően - harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet - fejtette ki kérdésünkre Szárazné dr. Zara Andrea, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) főosztályvezetője.
A szakember szerint eddig is büntették azt, aki indokolatlanul nem adta ki az adott évre járó szabadságokat, mivel ez alapvető munkavállalói jogokat sért. A szabadnapok átvitele egyik évről a másikra leginkább a kereskedelemben, az építőiparban, illetve a feldolgozóiparban jellemző.
Sokan csak "papíron" nyaralnak
A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai szerint a munkáltatók a kereskedelemben jellemzően a karácsony körüli megnövekedett forgalomra hivatkoznak, mint mentesítő körülményre (azaz kivételesen fontos gazdasági érdekre). Hasonlóképpen az építőiparban is jellemző a tél miatti időjárási körülményekre történő hivatkozás. A feldolgozóiparban pedig legtöbbször a váratlan, rövid idő alatt teljesítendő megrendeléseket említik indokként. A szakember azonban hangsúlyozta, hogy a törvényi előírások szerint ezekre, mint előre nem látható körülményekre nem hivatkozhatnak. Ezek az időszakok előre kalkulálhatóak így munkaszervezéssel megoldható a megnövekedett munkaerő-igény. Emiatt tehát nem lehet szabadnapokat átcsúztatni.
A leggyakoribb trükk, hogy a munkaadó csak papíron adja ki a szabadságokat, de a munkavállalóknak továbbra is dolgozniuk kell. Szárazné dr. Zara Andrea szerint azonban a részletes nyilvántartást tüzetesen átvizsgálva k ilehet szűrni az ilyen visszaéléseket.
Kötelező ugyanis a munkavállalók munkaidejéről és szabadságáról nyilvántartást vezetni, de emellett részletes elszámolást kell nyújtani a munkabérekről is. Az ellenőrzések során ezeknek a nyilvántartásoknak, illetve elszámolásoknak az összevetésével többségében feltárhatóak a papíron kiadott szabadságok. „Emellett természetesen jelentős lehet a munkavállalók nyilatkozata is” – tette hozzá a főosztályvezető.
Az OMMF tájékoztatása szerint októbertől kezdve folyamatosan és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat. Panaszbejelentés esetén pedig a felügyelőség köteles elvégezni a munkaügyi ellenőrzést az érintett cégnél, ezt azonban nem kell előzetesen bejelenteniük a munkáltatónál.
Kölcsön munakerő segített a nagyoknak is
„Egészen a tavalyi munkaügyi ellenőrzésünkig kevésbé követtük a szabadságok tárgyévi kiadását, de az ellenőrök felhívták a figyelmünket arra, hogy gyakorlatunk túlságosan is engedékeny” – mesélte lapunknak Horváth B. Soma, a mintegy hatszáz embert foglalkoztató Sanoma Budapest médiavállalat emberi erőforrás igazgatója.
A lapkiadónál ezért azután – az időközben megszigorított jogszabályokkal párhuzamosan - átalakították a szabadságok kiadásának rendjét és az igazgató szerint nyomós indok nélkül már nem engedik átvinni a szabadnapokat a következő évre. A dolgozókban is igyekeznek tudatosítani az új gyakorlatot, ezért az év vége közeledtével többször felhívják a figyelmet, hogy már nem lehet szabadságot átvinni a következő évre.
Az átmeneti időszak azonban komoly szervezést igényelt, mivel egyszerre nem adhattak ki sok szabadnapot, nehogy a túl sok kieső munkaerő fennakadást okozzon a működésben. Ennek ellenére volt olyan szervezeti egység, ahol erre az időszakra kölcsön munkaerőt kellett igénybe venniük.
Bajba kerülhetnek a kis cégek
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a szabadságok gyors kiadása még nagyobb problémát okoz a kis- és közepes létszámú vállalkozásoknál, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem lesz elég ember, aki elvégezné a munkát.
Leginkább a mezőgazdasági és a vendéglátóipari vállalkozásokat fenyegeti ez a veszély, mivel itt szezonális munka folyik, vagyis nyáron nem tudják kiadni a szabadnapokat. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez a probléma pontosan hány céget érint Magyarországon.
Körte Ildikó
