3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Európai Unió legújabb célkitűzése: az évtized végére legyen 6 millióval több munkahely, a közösség átlagában pedig a gazdasági fejlődés érje el az évenkénti 3 százalékot és a foglalkoztatottak aránya közösségi átlagban a 2003-as 63 százalékról 2010-re érje el a 70 százalékot.

Az Európai Unió legújabb célkitűzése: az évtized végére legyen 6 millióval több munkahely, a közösség átlagában a gazdasági fejlődés érje el az évenkénti 3 százalékot, és a foglalkoztatottak aránya a 2003-as 63 százalékról 2010-re 70 százalékra növekedjen.

Az Európai Unió 1997-ben fogalmazta meg először ezeket a célokat, amikor a 64 százalékos foglalkoztatottság 60 százalékra csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig már több volt, mint 10 százalék. Több országban, így például Írországban, Spanyolországban, Hollandiában látványosan javult a foglalkoztatás, összességében viszont a rengeteg irányelv túl bonyolultnak, bürokratikusnak bizonyult.

Az Uniós direktívák értelmében a tavalyelőtti 57 százalékos hazai foglalkoztatási rátát jövőre 59 százalékra, 2010-re pedig 63 százalékra kellene javítani. A foglalkoztatottak száma 2004-ben 3 millió 900 ezer volt, 2006-ra ez kicsit több, mint 4 millió lehet, 2010-ben pedig elérheti a 4 millió 320 ezret. A gazdaságilag aktívak - tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek - arányát Magyarországon 2006-ra 62 százalékra, 2010-re 67 százalékra kellene javítani. Ez az arány 2004-ben 60,5 százalék volt.

A hazai 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új uniós tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok foglalkoztatási szintjétől viszont számottevően elmarad. Néhány régi tagállamban a munkavállalási korú lakosság igen nagy százaléka foglalkoztatott, ez megemeli az átlagot. Így például Dániában a foglalkoztatási szint eléri a 76 százalékot.

A Menedzsment Fórum korábban már beszámolt arról, hogy a magyarországihoz hasonló 55-57 százalékos foglalkoztatottsági ráta jellemzi az Európai Unió több déli országát, a 64 százalékos átlagot csak az északi országok 70 százalék feletti foglalkoztatottságával éri el az unió.

Az új tagállamok közül Ciprus foglalkoztatási rátája a legjobb, 69 százalék, a legalacsonyabb Lengyelországban 51,5 százalék. A statisztikák az aktivitási rátákat is összehasonlítják. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a munkavállalási korú lakosság hány százaléka tartozik a foglalkoztatottak és munkanélküliek, azaz a gazdaságilag aktívak közé, tudta meg az MTI.

2002-es adatok szerint az északabbra fekvő országokban a munkavállalási korú népesség jóval nagyobb hányada dolgozott. A többi déli országban nem csupán a foglalkoztatottsági szint alacsonyabb jóval a közösségi átlagnál, de a munkanélküliségi ráta is számottevően magasabb, mint a 7,7 százalékos uniós átlag.

A magas szintű foglalkoztatottságot és az alacsony munkanélküliséget Hollandia érte el, ahol a 74,5 százalékos foglalkoztatottsághoz 2,7 százalékos munkanélküliségi ráta párosult a bemutatott évben. Ausztriában is igen kedvező volt ez a két mutató a táblázat szerint: 68,2 százalékos a foglalkoztatottság, és 4,3 százalékos a munkanélküliség.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!