A legtöbb ilyen paktumot kistérségi szinten kötötték, de létrejöttek regionális, megyei, városi paktumok is - ismertette Kovács Péter, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, aki már évek óta foglalkozik a paktumok országos helyzetével.
Elmondta: az első ilyen együttműködést 4 éve Kemenesalján kötötték, s ezt követően főként a nyugati országhatár közelében alakult a legtöbb paktum. Az utóbbi két évben pályázni lehetett a paktumok létrehozásához elnyerhető igen kedvező európai uniós támogatásra is. Ez számottevő fejlődést eredményezett, egyre több paktum jött létre.
Az európai uniós pályázaton csak a paktumok létrehozásához lehetett támogatást elnyerni, viszont szükség lenne az együttműködések önálló napi költségvetésére is. Ausztriában például a legtöbb paktum a napi költségvetéséhez is elnyerhet támogatást az önkormányzatoktól, illetve a munkaügyi intézményrendszertől - jegyezte meg Kovács Péter.
A paktumok többsége már eddig is jelentősen hozzájárult a helyi foglalkoztatás javításához. Ezt azzal érik el, hogy a partnerek együtt, egyeztetve a feladatokat, közös akciókat indítva többre jutnak, mint külön-külön.
A paktumok javíthatják a foglalkoztatást
A konferencián Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: szerinte leginkább kistérségi szinten működhetnek eredményesen a partnerségek.
Terveik szerint az európai uniós forrásokból a jövőben is elnyerhető majd támogatás a partnerségek létrehozásához. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ezen túl is fontos feladatának tartja a partnerségek segítését. Az államtitkár szerint a partnerségek jelentős segítséget adhatnak a foglalkoztatás javításához.
Elmondta: az egyik kulcskérdés, hogy minél többen rendelkezzenek a munkaerőpiacon keresett szakképesítéssel. A diplomások között 82 százalékos a foglalkoztatottság Európában és Magyarországon is. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél már Európában is csak 45-50 százalékos a foglalkoztatottság, Magyarországon viszont 28 százalékos.
Egy másik fontos feladat - hangsúlyozta Csizmár Gábor - a nem tipikus foglalkoztatási formák nagyobb ösztönzése. Az Európai Unió országaiban az utóbbi években létrejött új munkahelyek 90 százaléka nem tipikus munkahely, gyakorlatilag a munkaidőalap újraelosztásából adódott. Magyarországon is nagyobb szerepet kell kapnia a részmunkaidős, a határozott idejű foglalkoztatásnak, a távmunkának.
