4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ugyan még több mint egy hónapjuk van arra, hogy kérjék a felülvizsgálatukat, de eddig mindössze az érintett rokkantnyugdíjasok nagyjából harmada jelentkezett az illetékes hatóságnál - tudta meg az mfor.hu. A maradék több mint százezer embernek március 31-ig kell kérnie az ismételt kivizsgálást, ellenkező esetben májustól nem folyósítják számukra az ellátást. A kormány már az idén 88 milliárd forintot spórolna a szigorításon, de a vizsgálatok 2013 végéig is eltarthatnak. Mfor.hu-háttér.

220 ezer embernek csak a harmada kérte eddig a vizsgálatot

Február 17-ig országosan 78 259 fő kérte felülvizsgálatát a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok közül - tudta meg az mfor.hu a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól (NEFMI). Mindez azt jelenti, hogy az érintettek mintegy harmada fordult az illetékes hatósághoz, hiszen a kormány tavalyi tervei még arról szóltak, hogy összesen 220 ezer embert vizsgálnának felül, és abban reménykednek, hogy közülük 100 ezret vissza lehet majd terelni a munkaerőpiacra.

Az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság adatai szerint idén januárban összesen 337 528 fő részesült korhatár előtti rokkantnyugdíjban Magyarországon, ők teljes ellátás esetében átlagosan 73 059 forintot kaptak havonta. Felülvizsgálatra azonban csak az úgynevezett III. csoportba tartozó, vagyis a legenyhébb rokkantsági fokkal rendelkező betegeknek kell jelentkezniük, emellett azok is automatikusan megkapják az új ellátást, akik tavaly betöltötték az 57. életévüket.

A parlament még tavaly december 20-án fogadta el a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvényt, melynek értelmében aki az érintettek közül 2012. március 31-ig nem kéri a felülvizsgálatát, annak ellátását májustól megszüntetik. Aki jelentkezik felülvizsgálatra az rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphat a jövőben attól függően, hogy az orvosi szakvélemény szerint alkalmas-e munkavégzésre.

A rehabilitációs ellátást a jövőben legfeljebb három évre lehet megállapítani, annyi ideje lenne a hatóságnak arra, hogy munkát találjon az érintetteknek. Az ellátás havi összege azok esetében, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a korábbi havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30, legfeljebb pedig 40 százaléka lesz. Ennek alapján legalább 27 600, legfeljebb pedig 37 200 forintra számíthatnak majd ezek az emberek a jövő évre tervezett 99 ezer forintos minimálbér függvényében. Aki tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, az a korábbi átlagjövedelme 45 százalékára, de legalább a minimálbér 40, legfeljebb pedig 50 százalékára lehet majd jogosult. Vagyis ők 37 200 és 46 500 forint közötti összegre lehetnek jogosultak

Kérdésünkre a NEFMI-nél közölték: a felülvizsgálatok a jövő hét elején indulnak és 2013. december 31-ig fejeződnek be, vagyis egyelőre nincs részeredmény arról, hány embert sikerült a munkaerőpiacra visszaterelni. A felülvizsgálatokat egyébként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fogja elvégezni.

Már az idén 88 milliárd kellene belőle

A tavaly márciusban ismertetett Széll Kálmán Terv értelmében már 2012-ben 88 milliárd forintot spórolna a kormány a rokkantsági ellátások szigorításán. Azonban ha a felülvizsgálatok valóban 2013 végéig elhúzódnak, akkor ennek a teljesülése veszélybe kerülhet. Az átlagos korhatár alatti rokkantnyugdíj 73 059 forintos összegéből kiindulva már az idén százezer embert kellene visszaterelni a munka világába.

Arról már tavaly ősszel, a költségvetés tárgyalásakor írtunk, hogy a büdzsében nem látszik a megtakarítás, ezt támasztja most alá az az információ, hogy akár még közel két évig is elhúzódhat, mire mindenkit felülvizsgálnak. A 2012-es költségvetésben a korhatár alatti rokkantsági ellátások ugyan kikerültek a Nyugdíjbiztosítási Alapból, azonban az Egészségbiztosítási Alapból a tavalyinál nagyobb összeget fordít az állam erre a célra.

Az E-Alap idén 284,4 milliárd forintot fordít korhatár alatti rokkantsági ellátásokra és rehabilitációs járadékokra szemben a tavalyi 279 milliárd forinttal. Vagyis nemhogy 88 milliárdot spórolna az állam, de többet költ ezen a soron, mint korábban. Persze ez nem zárja ki, hogy a felülvizsgálatok után lényegesen fenntarthatóbbá válik a rendszer, de ennek fényében meglepő a kormánytagok utóbbi hetekben többször hangoztatott adata, mely szerint a Széll Kálmán Terv 83 százalékban teljesülni fog idén. Önmagában a rokkantnyugdíjazási rendszer 88 milliárdos megtakarításának elmaradása ennél kisebb arányt indokolna, és akkor még nem említettük például a közlekedési vállalatok hatékonyságjavítását, ahol talán még nagyobb az elmaradás.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!