Bíróságon követeli vissza a BKV a "jó erkölcsbe ütköző" mértékű végkielégítéseket. A közlekedési társaság összesen 31 volt, többnyire vezető beosztású munkavállalóval szemben indított munkaügyi pereket - esetükben a "jó erkölcsbe ütköző", a BKV által vitatott kifizetések összértéke meghaladhatja a 100 millió forintot is, derül ki a cég mfor.hu-hoz eljuttatott közleményéből.
"Súlyosan előnytelen" szerződések
A társaság belső ellenőrzése szeptemberben derítette ki, hogy több, a BKV Zrt. által többnyire vezető beosztásban foglalkoztatott személy akkora végkielégítést vett fel távozáskor, amely mértéke a jó erkölcsbe ütközik – esetükben munkaügyi peres eljárást indított a BKV. Mind a 31 esetben a közlekedési társaság szempontjából "súlyosan előnytelennek" minősített szerződések és megállapodások alapján történt kifizetésekről van szó.
A munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a megállapodások a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a munkavállalók javára - és a BKV kárára.
A pofátlanság netovábbja
Az esetek között akad olyan – nem is egyedülálló példa –, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították. Ezt követően az illető - további néhány hónap elteltével - közös megegyezéssel távozott a vállalattól; így a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás - végkielégítés nélkül - egy évi átlagkeresetre nőtt.
A BKV a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetleveleiben a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv előírásaira hivatkozva annak megállapítását kéri, hogy a vonatkozó kifizetések, illetve azok egy meghatározott része "jó erkölcsbe ütközőek" voltak.
Ha ezt megállapítja a bíróság, a közlekedési társaság polgári peres úton követeli az összeg, illetve annak kamatainak visszafizetését.
Menedzsment Fórum
