A parlament az adótörvénnyel együtt hétfőn elfogadta a változásokat a szakképzés területén is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint azonban az intézkedések hatására 61 százalékkal eshet vissza a tanulószerződések száma, ez pedig később szakemberhiányhoz vezethet.
A megszorítások jegyében ezentúl nem lehet majd elszámolni a tárgyi eszközök beszerzését, karbantartását, bérlését, felújítását a cégeknek, akik tanulókat alkalmaznak. Ez eddig száz százalékban elszámolható volt a képzési hozzájárulásból. Emellett az eddigi 50 százalékról 20 százalékra csökken a tanulók bérének állami finanszírozása a minimálbér arányában, viszont a kötelezően előírt pénzbeli juttatás a minimálbér 30 százalékára emelkedik, így a cégeknek kell 10 százalékot kigazdálkodniuk.
"Az utóbbi években azon dolgoztunk, hogy megmozduljon végre a szakképzés hazánkban, ezt teszi most tönkre a Bajnai-csomag. Ez egy hosszútávú folyamat, melynek csak évek múlva lenne eredménye" - ismertette álláspontjukat Parragh László. A kamara szerint nincs érdemi megtakarítás az intézkedések hatására, ugyanakkor legalább öt évvel visszaveti a szakképzést.
"Számításaink és a felmérések szerint a jelenlegi 44 500-ról 20 000 környékére csökkenhet a tanulószerződések száma a kormány intézkedéseinek hatására" - mondta el Bichall Tamás, a kamara alelnöke. Szerinte ez részben szociálpolitikai probléma, mivel a tanulók általában abból a rétegből kerülnek ki, akiket a legnehezebb foglalkoztatni.
"Az intézkedések hatására a szakképzés helyzete visszaeshet a kilencvenes évek közepén tapasztalt szintra, ami csökkenő gyerekszámban, majd szakemberhiányban mutatkozhat meg" - tette hozzá Bichall Tamás. A kamara azt szeretné elérni, hogy a tanulók pénzbeli juttatása továbbra is leírható legyen a szakképzési hozzájárulásból, valamint hogy a gyakorlati oktatókat tisztességesen meg lehessen fizetni. Ennek érdekében petíciót nyújtanak be a miniszterelnöknek és a szakminisztereknek, hogy vizsgálják felül az elfogadott intézkedéseket.
