Míg a kilencvenes évek közepén a beszállítók többsége szerint egyenrangú partnerekként szerződtek a kiskereskedelmi láncokkal - így ennek megfelelően értékarányos kontraktusokat alkudtak ki -, addig napjainkra, ha sikerül is írásba foglalni az együttműködést, a megállapodás jobbára a láncok érdekeit szolgálja - derül ki az MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete (GVI), a nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a beszállítók kapcsolatát vizsgáló felméréséből. A megkérdezett beszállítók negyven százaléka szerint a partnerlánc határozza meg a feltételeket, és hiába az olykor hosszú hónapokon át zajló tárgyalás, gyakorlatilag nincs alternatívája a kereskedők diktálta feltételek elfogadásának, legfeljebb az, ha új partner után néznek.
Leggyakrabban a harmadik személy és a legkedvezőbb feltételek alkalmazását kötik ki írásban vagy szóban a kereskedelmi láncok. Utóbbi feltételt jogsértő volta ellenére hozzávetőleg negyven százalékban szerződésben is rögzítik, szóbeli megegyezés pedig az esetek 15 százalékában születik róla. A harmadik személy alkalmazása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kereskedő olyan szolgáltatást kér a beszállítótól, ami alapvetően az ő feladata, vagyis kereskedelmi szolgáltatás lenne. Ennek elvégzését a kereskedelmi törvény rögzíti. Van olyan lánc, amely ezen felül azt is meghatározza, hogy hol, mely cégektől és mennyiért veheti igénybe ezt a szolgáltatást a beszállító.
Jellemzően logisztikai szolgáltatásról - a szállítás mellett például helyi termékelhelyezésről, polcrendezésről - van szó, ami a kiskereskedelem alfája és ómegája. (A termék forgalma nagyban függ a kihelyezéstől és az állandó polcfeltöltéstől.) A láncok által meghatározott ilyen jellegű díj akár 30-40 százalékkal is eltérhet attól, amit ugyanaz a merchandiser cég másik áruházban alkalmaz.
A kereskedelmi törvény ezt ugyancsak erősen tiltja, arról nem beszélve, hogy mindez versenytörvénybe is ütközik. A kereskedők év közben is gyakran változtatnak egyoldalúan a szerződések feltételein - a válaszadók közel negyede számolt be ilyen tapasztalatról -, nemritkán az érvényes szerződéssel ellentétes új követelésekkel állnak elő, és ha a beszállítók tiltakoznak ez ellen, akkor a kereskedők az áru kilistázásával, az áru polcról való eltűntetésével fenyegetőznek - számol be a Napi Gazdaság.
