Rt.-vé alakulása, azaz 1993 óta a legsikeresebb pénzügyi évét zárta 2008-ban a MÁV Zrt.: a mérleg szerinti eredmény 41,6 milliárd, a működési eredmény pedig 9,3 milliárd forintot tett ki, mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója.
Ha nincs a Cargo-üzlet, 56 milliárd a mínusz
Igaz, a pozitív eredmény mögött - mint ahogy azt a vezérigazgató is megjegyezte - a MÁV Cargo értékesítése áll. Mint ismert, az árufuvarozó céget tavaly 102,5 milliárd forintért vásárolta meg a Rail Cargo Austria. A vételár öt százaléka - mintegy ötmilliárd forint - a MÁV Cargo dolgozóit illeti, így a MÁV Zrt.-t mintegy 97,5 milliárd forinttal gazdagodott az üzleten, tette hozzá Heinczinger.
Ez azt jelenti, hogy a MÁV Cargo eladása nélkül 56 milliárd forintos veszteséggel zárta volna az évet a Csoport. 2007-ben a mérleg szerinti konszolidált veszteség ennek "csupán" mintegy ötöde, 12,4 milliárd forint volt.
A pozitívumok közé tartozik viszont, hogy a MÁV csoportszinten - Heinczinger elmondása szerint - tavaly 18,1 milliárd forint megtakarítást ért el. Ezen belül a személyi kiadások 2,6 milliárd forinttal csökkentek, miközben a létszám csupán mintegy négyszáz fővel, 37 800-ról 37 400-ra redukálódott.
Az utasszámot illetően azonban már nincs mivel büszkélkedni, hiszen a menedzsmentnek nem sikerült megállítania a csökkenő tendenciát. A fizető utasforgalom a tervezettől közel hat százalékkal, a bázistól pedig két százalékkal maradt el, összességében pedig 1,5 százalékkal esett vissza a vonaton utazók száma 2007-hez képest.
Az utasok negyede nem fizet
Ráadásul az utasok negyede - mintegy 34-36 millióan – ingyen vonatozik, utánuk tavaly mintegy húszmilliárd forintot fizetett ki az állam a MÁV-nak. Még megdöbbentőbb adat, hogy – a bérleteseket nem tekintve – a fizető utasoknak mindössze 11 százaléka vált teljes árú jegyet.
Heinczinger mindezt figyelembe véve azt tartaná kívánatosnak, ha a jövőben a MÁV a teljes jegyár kifizetését követelhetné meg az utasoktól, a kedvezményre jogosultak pedig más csatornákon – és feltehetően utólag – juthatnának hozzá a jegyár-támogatáshoz. Megjegyezte azt is, hogy sok kedvezmény ma alanyi jogon jár, miközben például a tehetősebb nyugdíjasok igenis állni tudnák utazásuk költségét.
Ami az idei évet illeti, Heinczinger szerint a közszolgáltatási szerződés keretén belül mintegy 163 milliárd forintot kaphat a személyszállítást végző MÁV Start Zrt. a költségvetésből. Ez az összeg egyelőre nem végleges, hiszen a szerződést még nem írták alá.
Hónig Péter közlekedési miniszter korábban úgy nyilatkozott: ajánlatot vár a vasúttársaságtól arra vonatkozóan, mekkora összeg szükséges ahhoz, hogy az általuk elérni kívánt színvonalon biztosítani tudják a társaság működését. Heinczinger szerint május 26-ig elkészítik a jelentést, addig nem kívánt nyilatkozni a részletekről.
220 milliárd kellene a működéshez
Annyit azért elmondott, hogy - a jelenlegi költségszinttel számolva – mintegy 220 milliárd forintra lenne szüksége a MÁV-nak a decemberben kihirdetett menetrend teljesítéséhez. Megjegyezte azt is, hogy idén - a 2008-as költségszinthez képest – maximum kilencmilliárd forintot tudnak megtakarítani.
A vezérigazgató egyúttal vitába szállt a Reformszövetség közelmúltban publikált jelentésével, amely átláthatatlannak ítélte a vasúttársaság gazdálkodását. Heinczinger szerint a MÁV hatékonysága kielégítő, amit szerinte az egy főre jutó utas- és vonatkilométer adatok is bizonyítanak.
Hónig csökkentené az állami támogatást
Kiemelte, hogy míg a MÁV átszámítva mintegy 800 millió eurót kap az államtól, addig az osztrák vasútnál 1,6 milliárd, a MÁV-nál mintegy ötven százalékkal kisebb belga vasútnál pedig 2-3,2 milliárd euró az éves állami juttatás mértéke.
Egyben reményét fejezte ki, hogy – 2002 és 2006 után - 2010-ben ismét kiugró támogatásban részesül a társaság az állam részéről.
Hónig Péter mindezzel kapcsolatban múlt héten utalt arra, hogy ma túl sokba – évi mintegy húszezer forintba – kerül a MÁV minden egyes állampolgárnak. Emellett kiemelte azt is, hogy tapasztalatai szerint sok olyan változtatást is meg kellene tenni a cégnél, amihez nincs szükség pénzre.
Példaként említette, hogy a működés költséghatékonyabbá tételét, a jelenleginél nagyobb tisztaságot és biztonságot, jobb vezetési kultúrát és nagyobb odafigyelést vár el a cégtől. Ezzel együtt Hónig nem tervez személycseréket a MÁV menedzsmentjében.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
