Semmilyen adat nem utal arra, hogy a keleti tagországokból kizárólag a szociális juttatásokért utaznának a nyugati EU-tagállamokba, mint ahogy arra sem, hogy ezen munkavállalók érkezése a korábban várt társadalmi felforduláshoz vezetne. A brit belügyminisztérium adatai szerint a múlt év májusa és decembere között a nyolc új kelet-európai tagállamból csaknem 140 ezren jelentették be törvényes munkavállalásukat. Csaknem 40 százalékuk már a múlt év május 1-je előtt is az Egyesült Királyságban tartózkodott. A regisztráltak 56 százaléka lengyel állampolgár, akiket a sorban a litvánok és a szlovákok követnek. Az Egyesült Királyság 2004. május 1-je előtt jelentősen szigorította a társadalmi juttatásokra való jogosultság szabályait. Ennek alapján a kelet-európai országokból érkezők közül csak 21 százaléknak fogadták el erre vonatkozó kérelmét. A kelet-európai bevándorlók megérkezését az Egyesült Királyság, Írország és Svédország munkáltatói kedvezően fogadták, s csekély társadalmi feszültséget keltett jelenlétük a munkaerőpiacon - jegyzi meg a hírlevél.
A német politikusok újabban arra panaszkodnak, hogy egyes kelet-európai vállalkozók egy jogi kiskaput kihasználva kerülik meg a bővítési szerződés alapján lehetséges munkaerőpiaci korlátozást, a hétéves munkavállalási tilalmat. Kisvállalkozásokat hoznak létre, vagy önfoglalkoztatóként kezdenek Németországban dolgozni - utal rá a hírlevél. Az erre válaszul hozott szigorított ellenőrzések azonban nem hoztak eredményt, mint arról a Menedzsment Fórum is beszámolt, a németországi magyar vállalkozások mintegy 20 százalékát, több mint negyven céget érintő SoKo razziák után mára már bebizonyosodott, hogy nem követtek el törvénytelenséget. A többinél sem igazolt egyelőre, hogy jogszabálysértően működtek volna - nyilatkozta az mfor.hu-nak Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A németek ma már elsősorban a Romániából és Bulgáriából származó munkavállókra figyelnek. Igaz a folyamat fordítva is elindult, a két állam - amelyeknek uniós csatlakozása 2007-re várható -, Fekete-tenger partján fekvő területeinek növekvő ingatlanárai arról tanúskodnak, hogy a nyugatiak áttelepülése már kezdetét vette - jegyzi meg az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél.
A magyarok nyugati munkavállalásáról a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai alapján elmondható, hogy bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén csak 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban. Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott a múlt évben. Viszonylag magas, 1100, illetve 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában dolgozó magyarok száma, néhány száz Spanyolországban és Görögországban. A többi régi európai uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozik.
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok
SoKo razziák: kártérítést kaphatnak a hazai cégek
Keselyűk viszik a magyar cégek üzleteit
Megéri Németországnak a keleti dolgozó
A legtöbb külföldön dolgozó magyar Németországot és Ausztriát választja
Továbbra is féltik a német munkahelyeket a keleti munkavállalóktól
Bár több tízezer kelet-európai munkavállaló érkezett az EU-bővítés óta a munkaerőpiacukat megnyitó uniós tagországokba, a munkavállalók jelentős része korábban is az adott országban dolgozott. Sem tömeges letelepedés, sem a helyi munkaerőnek a piacról való kiszorítása nem történt meg, mint ahogy azt a populista hangok sugallták.
