A konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó gazdasági tudósítója, Michaela Seiser cikkének bevezetőjében hangsúlyozta: Magyarország esetében - akárcsak korábban - az alacsony termelési költségek, a szakképzett munkaerő és a kedvező környezet jelentenek előnyt.
A tudósító rámutatott arra, hogy a belpolitikai válságot már évek óta megérezték a vállalatok. Az ország számára rendkívül jelentős német vállalatok hiányolják a politikai stabilitást. Most, hogy mindezt a globális válság is tetézi, a konjunktúrával kapcsolatos várakozásaik csekélyebbek, mint korábban bármikor. A Német-Magyar Ipari és kereskedelmi Kamara (DUIHK) legutóbbi felméréséből az tűnt ki, hogy tíz vállalatból kilenc a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolt arról, hogy a gazdasági teljesítmény idén előreláthatólag 6 százalékkal csökken. A magyar gazdaságot - mint írta - a szerkezeti gyengeségek, a reformok elmulasztása és a magas külföldi adósságok tették rendkívül sebezhetővé, s októberben a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 20 milliárd eurós hitel mentette meg az országot a csődtől. Az újság ismertette az új miniszterelnök, Bajnai Gordon konszolidálási törekvéseit, amelyekkel egyebek között az országgal szembeni bizalmat kívánja visszaszerezni.
Michaela Seiser ennek kapcsán idézte Gabriel Brennauert, a DUIHK ügyvezető igazgatóját, aki szerint a kormányfő a német vállalatok szívéből beszél. Azok ugyanis évek óta küzdenek a gazdaságpolitika növekvő kiszámíthatatlanságával.
Mindennek ellenére a német vállalatok többségének magyarországi beruházásait stratégiai, nem pedig rövid távú költség- és piaci megfontolásokkal indokolja.
A lap szerint példa erre az autóipari beszállító Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója, Thomas Beyer szerint Magyarország a Bosch számára az egyik legfontosabb külföldi helyszín a több mint 7 ezres munkaerővel és az 1,5 milliárd eurós forgalommal. A Boscht mindenekelőtt a globális válság sújtja, a magyar válság számára csak csekély következményekkel jár - fogalmazott Beyer, aki szerint Magyarország jelentősége a Bosch konszern esetében az értékteremtésben van.
Az ügyvezető igazgató a magyarországi előnyökkel kapcsolatban kiemelte a munkaerő jó minőségét, a munkaerő ára, illetve a teljesítmény közötti kedvező viszonyt, továbbá az ugyancsak kedvező kulturális környezetet Németország közelében. Ezáltal Magyarország előnyt élvez az olyan ázsiai piacokkal szemben, mint Kína és India, ahol a munkaerő költsége még sokkal alacsonyabb.
Még derűlátóbban nyilatkozott a német újságnak Kálmán Csaba, a Dr. Oetker Kft. ügyvezető igazgatója. A bielefeldi családi vállalkozó - mint a lap írta - még profitál is a válságból. "A háztartások a cukrászdákat alig engedhetik meg maguknak, s inkább otthon sütnek" - jelentette ki az igazgató, utalva arra is, hogy Magyarországról látják el különböző sütőporokkal az északi országokat, Belgiumot, Svájcot, Horvátországot, Szlovéniát és Szerbiát is.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a tudósítónak a budapesti Miele Kft. és a Hartrodt Kft. vezetője is. Mindketten panaszkodtak ugyan az árfolyam-ingadozások okozta nehézségekre, s utaltak arra, hogy most általánosságban nehezebb a helyzet. De mindez - mint utaltak rá - a magyarországi helyszínt nem kérdőjelezheti meg. "Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy túléljük a válságot" - hangoztatta a Hartrodt Kft. vezetője, Jürgen Kirrbach.
A lap szerint ezzel az értékeléssel a legtöbb németországi magyar beruházó egyetért. A DUIHK felmérésből kitűnt, hogy a nehéz körülmények ellenére többségük ma is Magyarországon ruházna be - emlékeztetett a német újság.
