Tudásmenedzsment - előtérbe került a magyar vállalatoknál is

A fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is egyre több cég ismeri fel a tudás, mint eszköz fontosságát, valamint versenyképesség-növelő hatását - derül ki a KPMG üzleti tanácsadó világcég kedden közétett felméréséből, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.

BuA felmérés 423 európai és észak-amerikai társaságot, ezen belül 18 magyarországi nagyvállalatot vizsgált. Az elemzés kimutatja, hogy a tudás szervezett felhasználását célzó tudásmenedzsment alkalmazása tekintetében Magyarország nincs jelentősen lemaradva a nyugat-európai és észak-amerikai országokhoz képest, ám átfogó, összehangolt stratégiával többnyire még nem rendelkeznek a magyar cégek.

Előnyként értékeli a felmérés a magyar vállalatoknál a technológiai háttér fejlettségét, jelentős hátrányként a tudás hatékony felhasználásának hiányát. Ez utóbbi fő okának a KPMG szakértői azt a kulturális beidegződést tartják, amely a hatalom és a pozíció megtartása miatt egyes információk visszatartására készteti a cég munkatársait.

A vizsgált külföldi vállalatok 68 százaléka indított tudásmenedzsment programot, ez az arány Magyarországon 57 százalék. A már végrehajtott programok közül a leggyakoribb projekt Magyarországon a leginkább bevált módszerek, eljárások tapasztalatainak szervezett megosztása a munkatársakkal, de ez is csak a cégek 29 százalékára jellemző - áll a KPMG elemzésében.

A tudás hatékony felhasználását nehezítő tényezők közül legtöbben - a megkérdezettek 86 százaléka - a tudásmenedzsment ismertségének hiányát emelték ki. A tudás megosztására rendelkezésre álló idő hiányát 78 százalék jelölte meg, de a "fejekben lévő tudást nehéz megszerezni", a "munkatársak újra feltalálták a spanyolviaszt" és a "munkatársak nem akarják megosztani tudásukat" kategóriát is sokan tartják az ügyfelekkel, termékekkel, folyamatokkal, és versenytársakkal kapcsolatos információk megosztása gátjának.