A vendégek száma egy százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké pedig lényegében változatlan volt a hazai kereskedelmi szálláshelyeken idén január és július között az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva, derül ki a KSH csütörtökön közölt adataiból.
Hat százalékkal több volt a külföldi
A minimális bővülés az 1 millió 842 ezer külföldi turistának köszönhető, akik 5 millió 138 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon - előbbi adat hat, utóbbi két százalékkal több, mint 2009 hasonló időszakában. A növekedés nyomán a vendégek száma éppen csak, de meghaladta, a vendégéjszakák száma viszont még továbbra sem érte el 2006 első hét hónapjának szintjét.
A legjelentősebb küldő országok közül az Egyesült Királyságból és Németországból érkező turisták által eltöltött éjszakák száma csökkent, az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezettek esetében pedig nőtt.
A külföldiek jelentős része négy- és ötcsillagos hotelokban szállt meg, így azok vendégforgalma egyötödével, a vendégéjszakák száma pedig 12–18 százalékkal bővült.
Kevesebbet üdültek a magyarok
A magyarok üdülési kedve (vagy inkább az erre szánt anyagi keret) viszont még a tavalyi válságévhez képest is beszűkült. Ezt jelzi legalább is, hogy a belföldi vendégek száma három százalékkal 2 millió 185 ezerre, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig egy százalékkal 5 millió 351 ezerre mérséklődött 2009 hasonló időszakához képest. A visszaesés kilenc turisztikai régióból hatot érintett – csupán Közép-, Dél- és Nyugat-Dunántúlon nőtt a számuk.
Összességében a legnagyobb visszaesést - a turisztikailag relatív kis súlyú Tisza-tó után - a Balatonnak kellett elszenvednie, ahol a belföldi vendégéjszakák száma több mint hét, a külföldieké pedig csaknem kilenc százalékkal esett vissza idén január és július között a tavalyi első hét hónaphoz képest - ez összesen csaknem nyolc százalékos mínuszt jelent.
Pluszban csupán Közép-Dunántúl, Budapest-Közép-Duna-vidék és Nyugat-Dunántúl tudott zárni, ahol 1,6, 4,6, illetve 12,4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. A főváros ezt elsősorban a külföldiek által eltöltött éjszakák 6,5 százalékos bővülésének köszönheti, míg Nyugat-Dunántúlon a belföldi és a külföld mutató is több mint tíz százalékkal bővült.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 43 százalékos volt január-júliusban - ez két százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában. Ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 57 százalékos kihasználtsággal, a saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak viszont csak az átlagosnál alacsonyabb, 28 százalékos értéket könyvelhettek el.
Csökkentek a szobaárak
A szálláshelyek összes bruttó árbevétele 126 milliárd forint volt, ami nagyjából megegyezik az előző évi értékkel. Ezen belül a szállásdíjbevétel csaknem 69 milliárd forint volt.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 902, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 5938 forintot tett ki. Budapesten a három-öt csillagos kategóriákban az átlagár 8800 és 29 400, az árbevétel 3600 és 18 200 forint körül alakult. Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak kilenc százalékkal mérséklődtek, állítja a KSH.
Idén júliusban összesen 2813 kereskedelmi szálláshely működött hazánkban, ezen belül 878 szálloda, 1067 panzió és 868 egyéb szálláshely (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) volt. Ezeken közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, ami két százalékkal több, mint 2009 hetedik hónapjában.
mfor.hu
