Új csődjogi szabályok

Szeptember 1-jétől új csődjogi rendelkezések lépnek életbe. Változik egyebek közt a hitelezők kielégítésének sorrendje. Az állam - egyszerűsített felszámolások esetén - százezer forintra egészíti ki a minimális felszámolói fizetséget.

A módosult zálogjogi szabályozás érvényesüléséhez szükség volt a csődtörvény bizonyos passzusainak megváltoztatására is. Az új, a hitelezők helyzetét könnyítő szabályok - a zálogjogi rendelkezésekhez hasonlóan -- szeptember elsejétől élnek.

Lényeges változás, hogy a zálogjog kedvező kielégítési lehetőségét korlátozó hat hónapos határidő megszűnik. Jelenleg ugyanis a zálogjoggal, óvadékkal fedezett követeléseket csak akkor lehet a felszámolás költségeit követő második helyen kielégíteni, ha a biztosítékot az eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték. A jogbizonytalanságot okozó időkorlát feloldásával egyidejűleg a törvény gondoskodik az esetleges visszaélések megakadályozásáról, kimondva, hogy a kedvező rangsor csak olyan zálogszerződésekre érvényes, amelyeknél - feltételezve azok fedezetelvonó jellegét - sem rosszhiszeműség, sem ingyenesség nem vélelmezhető.

A hosszú távú hitelezés - különösen a lakásfinanszírozás - szempontjából nagy jelentősége van annak a szabálynak, amely lehetővé teszi, hogy a felszámolási eljárás megindítását legalább egy évvel megelőzően létesített zálogjoggal, vagy óvadékkal terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételár legfeljebb 50 százaléka az ilyen követelés fedezetéül szolgálhasson. Ennek az összegnek az erejéig kizárólag a zálogjoggal biztosított követelések elégíthetők ki, vagyis megelőzik a rangsorban a felszámolás költségeit is.

A gazdaságpolitikai szempontból - törvényileg is megfogalmazottan - támogatott kis- és mikrovállalkozások ugyancsak kedvezőbb kielégítési besorolást kapnak a módosult szabályozásban: a magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő - ugyancsak kedvezményezett - követeléseivel egy sorban nyerhetnek kielégítést.