A hosszú távú áramvásárlási szerződések többsége a 90-es évek közepén az iparág privatizációjával összefüggésben született meg. Akkor a Magyar Villamos Művek (MVM) villamosenergia-nagykereskedő 2010-2015-ig szóló magánjogi szerződéseket kötött áramvásárlásra az áramtermelőkkel. Ez a szerződés-csomag volt az MVM Csoport kereskedelmi tevékenységének alappillére, egyúttal a magyarországi biztonságos villamosenergia-ellátás fő biztosítéka.
A Magyar Energia Hivatal korábbi adatai szerint 2006-ban még hét htm volt érvényben: a paksi, a pécsi, a csepeli, a dunamenti, a tiszai, a mátrai, és a budapesti erőművel. Az állami tulajdonú paksi atomerőművet nem számítva a hat áramtermelő htm-e - akkori áron - összesen 2.100 milliárd forint értékű áram szállításáról szólt.
Az Európai Unió azonban burkolt állami támogatást és a versenyjogi szabályok megsértését látta a hosszú távú áramszerződésekben. Az EU Versenypolitikai Főigazgatósága (DG Comp.) 2005-ben hivatalos eljárást indított a Magyar Köztársasággal szemben, egyebek között annak vizsgálatára, hogy a htm-ek tartalmaznak-e tiltott állami támogatást, azaz az erőművek részére biztosított indokolatlan előnyöket. Az eljárás máig nem zárult le és a DG Comp. semmilyen kötelező érvényű megállapítást nem tett az üggyel kapcsolatban.
A kormány tavaly határozatot hozott a htm-ek rendezéséről, és munkabizottságot létesített, amelyben a Magyar Energia Hivatal is részt vett. A testület döntései alapján az elmúlt tíz hónap során intenzív tárgyalássorozat folyt a kérdés rendezése érdekében. Az időközben elért eredményekről a munkabizottság, illetve az illetékes minisztériumok folyamatosan tájékoztatták az Európai Unió illetékes hatóságait.
A htm-ek rendezési folyamata mára lezárult. Az egyeztetések során a versenyképes - az MVM és ezáltal a Magyar Állam, valamint a hazai fogyasztók számára előnyös - szerződéseket újratárgyalták, amelyek alapján a htm-ek megszűnnek. A "jó" szerződésekből eredő haszon a szabályozó hatóság és az állami tulajdonos döntése alapján vagy az MVM-hez - ezáltal a magyar költségvetésbe - vagy a fogyasztókhoz kerül, alacsonyabb árak formájában - hangsúlyozza a közlemény.
A versenyképtelen szerződéseket az Európai Unió iránymutatásai alapján meg kell szüntetni, amelyre a munkabizottság, valamint az MVM már megtette a szükséges lépéseket. A végső szót, azaz a szerződések felbontását a Magyar Országgyűlés mondhatja ki a vonatkozó törvény elfogadásával.
Az MVM közleménye kitér arra, hogy a tulajdonosi akarat és a versenyképes, újratárgyalt kereskedelmi szerződések alapján lehetséges az, hogy az MVM az összes hazai fogyasztás mintegy kétharmada - a lakosság, a kis fogyasztású közületek és az összes hazai közintézmény - számára villamos energiát biztosítson kilowattóránként 15,70-17,50 forintos ársávban. Az európai piacokon, vagy akár a német tőzsdén ezt a típusú, több termékből álló villamos energia csomagot ennél mintegy 20-25 százalékkal magasabb áron lehetne eladni - jegyzi meg az MVM közleménye.
