"Érdemes a magyar üzletembereknek elgondolkodni azon, hogy afrikai országokban is megjelenjenek. Erre lehetőség nyílik szolgáltatás-értékesítéssel, állami megrendeléseken való részvétellel vagy pályázati segélypénzek felhasználásán keresztül is - vélekedett a konferencián Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója. Az Eximbank afrikai üzletek számára azokat a pénzügyi konstrukciókat kínálja a cégeknek, amelyek magasabb kockázatú országokra érvényesek.
A finanszírozást az állami bank megfelelő garanciális feltételek mellett a B és C kockázati kategóriába tartozó országok esetében tudja vállalni. A "B" kategória egyetlen képviselője Botswana, de az elfogadható kockázati szintet eléri több ország, például Tunézia, Algéria, a Dél-Afrikai Köztársaság, Egyiptom és Marokkó is. A magyar cégeknek segítséget nyújthat a helyi kapcsolatok kiépítésében a három afrikai magyar követség (Nigériában, Kenyában és Dél-Afrikában), illetve a tiszteletbeli konzulok hálózata.
A nyolcvanas évekhez képest lényegesen "elhidegültek" a kétoldalú gazdasági kapcsolatok. Ennek ellenére Afrika továbbra is fontos partner Magyarország számára: 2005-ben a kereskedelmi forgalom elérte a félmilliárd dollárt, amit túlnyomó részt a magyar export tett ki - derült ki Mihályi Géza előadásából. A Külügyminisztérium főosztályvezetője megjegyezte, hogy magyar kkv-k is próbálgatják szárnyaikat a fekete kontinensen, de eddig kevés cég járt sikerrel.
"Nehéz Afrikában sikeressé tenni egy vállalkozást, a legnagyobb problémát az informális gazdaság és a korrupció jelenti" - hangsúlyozta Varga Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Szerinte azonban kellő helyismerettel és a fogadó ország adminisztrációjának megértésével áthidalhatóak ezek a nehézségek.
Magyar cégek is pályázhatnak
Az Európai Unió óriási összegeket áldoz Afrika felzárkóztatására, amit pályázatok és közbeszerzések útján a magánszektornak osztanak ki. A magyar cégek várhatóan csekély mértékben tudnak forrásokat elnyerni ebből a keretből. Ennek oka - állították a konferencia résztvevői -, hogy a pályázatoknál előnyben részesülnek a korábbi projekteket elnyerő és a helyi viszonyokat ismerő régi tagállamok vállalatai.
Állítólag nem sok magyar vállalat képes teljesíteni a pályázati kiírások feltételeit, azonban lehetőség nyílik beszállítóként is részt venni a munkákban. A magyar cégek az Európai Fejlesztési Alap (EDF) keretében meghirdetett projektekre 2007-től pályázhatnak többek között afrikai munkák elnyerésére is.
Globális szinten 2005-ben több mint 106 milliárd dollárral járultak hozzá a fejlett országok Afrika gazdasági helyzetének a javításához. Ebből oroszlánrészt vállalt az Európai Unió, a tagállamok költségvetéséből a támogatások mintegy 52 százaléka került ki - tudtuk meg Vizi László előadásából. A Külügyminisztérium főosztályvezetője szerint a magyar cégek például vízgazdálkodási és oktatási projektekben is szerepet vállalhatnának.
Új partnerségi kapcsolatok rejlenek a jövőben egyre intenzívebbé váló infrastrukturális fejlesztésekben is Afrikában - állítja György Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Az Unióból érkező források jelentős részét azonban adminisztratív beruházásokra és a kormányzati tevékenység korszerűsítésére fordítják. Ezek a projektek az EDF forrásainak lehívásával szintén nyitva állnak a vállalkozó szellemű magyar cégek előtt.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
