"Annak érdekében, hogy a gépjárműpiac átláthatóbb, fehérebb legyen, és teljes egészében láthassuk, egyaránt végrehajtottunk adócsökkentéseket és szigorításokat is” – kezdte az előadását Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára. A segítő célzatú változások közé tartozik a gazdasági tevékenységgel összefüggésben használt cégautó lízingdíj áfájának visszaigényelhetősége, valamint a regisztrációs adóban történő változások is. „Minden kategóriában lényeges csökkentés történt, az új rendszer pedig a környezetvédelmi besorolás szerint jobb kategóriába tartozó járműveknek kedvez".
A szigorítások keretén belül a parlament a cégautóadó emelése mellett döntött. „Szükséges lépés volt, de elsősorban ott érezhető jobban az emelés, ahol kevésbé fáj” – magyarázta az adóváltozást a helyettes államtitkár. Újságírói kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy a gépjárműhasználat esetén ketté kell választani a dolgokat. Hiszen, ha valaki az üzleti tevékenység érdekében használja a céges autót, akkor ott segíteni kell a személyt az áfa visszaigényelhetőségével. Mivel azonban az autóhasználat mindennapos dologgá vált napjainkban, szinte már elkerülhetetlen a céges autó magánhasználata is. Ha viszont ez megtörténik, akkor arra egy kellő nagyságú terhet kell róni.
A vagyonszerzési illeték változásánál pedig egyszerre volt cél az adónem korszerűsítése, és az adó mértékének emelése is.
Tőkebevonásra kényszerülhetnek a lízingcégek
A jelenlegi és a közeljövőben is várható kedvezőtlen makrogazdasági környezet kihatással van a finanszírozó cégekre, ezáltal a refinanszírozásra is. „Szigorodó hitelezési feltételekre, alacsonyabb növekedésre, emelkedő inflációra, stagnáló munkanélküliségre, a kiskereskedelmi forgalom visszaesésére és a beruházások csökkenésére kell számítani jövőre” – részletezte a befolyásoló tényezőket Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A gépjárműpiacra közvetlen hatással lehet a jövőben az, hogy magasabbak forrásköltségekkel kell számolni, a lakossági és a vállalati kereslet egyaránt visszaesik, és a kisvállalkozások csődrátája emelkedni fog. Mindezek fényében a mostani adatok alapján a finanszírozott összeg kismértékű, 6,4 százalékos növekedésre számítanak a Lízingszövetség szakemberei, miközben az új és használt járművek aránya változatlan marad.
Az elvégzett kutatás eredményeként várható, hogy pótlólagos tőkebevonásra kényszerül a lízingtársaságok egy része – fejtette ki Lévai Gábor. A finanszírozott összeg kismértékű növekedésével szemben a piac profitja várhatóan csökkenni fog jövőre, hiszen vállalati oldalról szűkülő keresletre számítanak. „A kihelyezések korlátja a továbbra is jelenlevő bizonytalanság lesz” – indokolta a várakozásokat a főtitkár. Összesen 500 milliárd forintnyi svájci frank kihelyezést tart nyilván a Lízingszövetség, ezzel kapcsolatban pedig még devizakockázattal is számolni kell továbbra is.
Az ügyfélszerkezetet illetően is jelentősebb változásokra számítanak, hiszen miközben a lakossági ügyfelek aránya már régebben lecsökkent, a jövőben a kis- és középvállalkozások aránya növekedni fog a lízingügyletekben. Az önkormányzati és állami költségcsökkentések miatt az ebből a szektorból érkező megrendelések száma is csökkenni fog.
Lassú kilábalásra lehet készülni
Tekse Kálmán, a Lízingszövetség alelnöke, a Flotta Bizottság vezetője szerint a jövő évi adóváltozásoknak is köszönhetően a gépjármű-értékesítések terén nem számítanak növekedésre – elhúzódhat a kilábalás, a növekedés beindulása. „A bérleti díj áfájának visszaigényelhetősége óriási előrelépés a szakmának” – utalt az egyik jövő évi változásra.
Uniós korlátok miatt lehet kedvező is a baleseti adó
A baleseti adóról szóló elfogadott törvényjavaslat a 30 százalékos adómérték mellett napi 83 forintban maximalizálja a fizetendő teher nagyságát, amivel a kormány a fuvarozóknak kívánt ezzel segíteni. Ez azonban azt is jelenti, hogy a baleseti statisztikákban nagy arányban szereplő nagy értékű gépkocsikra is érvényes lehet ez a plafon, miközben mentesíti a komolyabb baleseteket okozókat attól, hogy arányaiban kellően magas díjat fizessenek. Ezt újságírói kérdésre Balogh Ádám helyettes államtitkár bizonyos uniós korlátok kötelező jellegű figyelembevételével magyarázta.
Székely Sarolta
mfor.hu